A gyógyszerek maradványai már a folyókban is kimutathatók

Magyar és román kutatók háromszázötven, különböző helyen vett víz-, növény- és állatmintát elemeztek, hogy megállapítsák, milyen nyomokat hagy az intenzív gyógyszerfelhasználás a vizekben. A mintákat az európai uniós támogatással megvalósult, kétéves program keretében román és magyar területeken, a Berettyó és a Körösök teljes hosszában vizsgálták. Az eredményeket a két partner, a szarvasi Halászati és Öntözé­si Kutatóintézet, valamint a nagyváradi egyetem szakértői közös konferencián ismertették a közelmúltban Szarvason.

Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna projektvezető elmondta: a nem-szteroid fájdalomcsillapítók és az antibiotikumok jelenlétét és akkumulációs tulajdonságait vizsgálták. A folyók üledékében, a halakban és legnagyobb mértékben a vízi növényzetben, különösen a gyökerekben találtak gyógyszermaradványokat. A Körös Margittánál bizonyult a legszennyezettebbnek, de Gyula és Szarvas térségében is rosszak az eredmények.

– A városi szennyvízkifolyók közelében mért magasabb gyógyszerkoncentrációk megerősítik, hogy a ma ismert technológiákkal működő szennyvíztisztítók nem képesek teljesen lebontani ezeket a vegyületeket.

Azt, hogy a felhalmozódott anyagok milyen veszélyeket rejtenek magukban, ma még nehéz lenne megmondani. A projektben résztvevő kutatók bíznak abban, hogy újabb uniós támogatással lehetőségük nyílik majd ezt is megvizsgálni. Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna elmondta: mivel az üledékhez viszonyítva a növénymintákban (például a gyékényben) lényegesen több a felhalmozódott antibiotikum, így a növények alkalmasak lehetnek akár a tisztított szennyvizek gyógyszermaradvány-tartalmának természetes úton történő eltávolítására is. Ez újabb kutatásokat igényel.

A nagyobb városok környékén mutatták ki a kutatók a legtöbb gyógyszermaradványt.