Kína a nagy sebességű vasút királya, Európában Spanyolország a vezető
A leghosszabb nagy sebességű vasúthálózat Kínában található 40 474 kilométer kilométerrel, a második Spanyolország 3661 kilométerrel, és további 1055 kilométer van építés alatt. Japán 3081 kilométerrel üzemelő vonallal a harmadik helyet szerezte meg, a szigetországot Franciaország követi 2735 kilométerrel.
Kína nemcsak az aktuálisan üzemelő nagy sebességű vasúthálózat hosszában vezet, hanem a legambiciózusabbnak számít a fejlesztés terén is. Folyamatban van 13 063 kilométer építése, és további több mint 11 ezer kilométer van előkészítés alatt, az összhálózat, ha minden a tervek szerint alakul, meghaladhatja majd a 64 ezer kilométert.
A fejlődésnek ára van, Kína a gyorsvasúti rendszerére több száz milliárd dollárt, egyes becslések szerint több mint ezermilliárd dollárt költött, amelyet
elsősorban állami forrásokból, kötvénykibocsátással és tartományi támogatásokkal finanszíroztak.
Az óriási mértékű beruházás hosszú távú előnyökkel jár, ugyanakkor jelentős pénzügyi kockázatokat is rejt a hatalmas felhalmozott adósság miatt: az állami vasúttársaság körülbelül ezermilliárd dollárnyi kötelezettséget halmozott fel.
Mi a nagy sebességű vasút?
A nagy sebességű vasút (High-speed rail, HSR) a hagyományos vasútnál lényegesen gyorsabban közlekedik, általában legalább 200 kkilométer per órát meghaladó sebességgel. Az első ilyen vasútvonal Japánban nyílt meg 1964-ben (Sinkanszen), azóta számos országban épült ki hasonló hálózat.
Azt fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Államok még mindig a világ leghosszabb hagyományos vasúthálózatával rendelkező országa, de a HSR terén egyértelmű Kína előnye. Washington a magas költségek, a politikai és a pénzügyi nehézségek, valamint a földrajzi tényezők miatt hanyagolta ezt a területet.
Például más országokban lakókat telepítettek át a vonalak építése miatt, amit az Egyesült Államokban sokkal nehezebb lenne megoldani. Az ország autóközpontú kultúrával rendelkezik, és nagy hangsúlyt fektet a közutak mellett a légi közlekedésre, a vasutat kevésbe tartják fontosnak a döntéshozók.
Kínai csoda: olyan vasutat építettek, amelyből nincs még egy a világon – videó
Az ország északi, középső és keleti területeit összekötő teherszállító, konkrétabban főleg szénszállító vasútvonal 2019. szeptember 28-án kezdte meg működését. A szállítási időt bő két héttel megrövidítő kínai vasútvonal megépítéséhez számos mérnöki kihívást kellett leküzdeni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.