Kicsit átfestegette a kínálatot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNehezen tudtunk napközbeni időpontot találni rövid határidővel személyes beszélgetésre Reményi Károly nyergesújfalui egyéni vállalkozóval.
– Ma csak este jövök meg a Munkácsy ligeti telephelyre. Holnap fél hétig ott vagyok, aztán este nyolctól. Holnapután tizenegyre visszaérek másfél, két órára. Az jó? – kérdezte. És ezzel végleg kíváncsivá tett. Honnan, hová ez a nagy nyüzsgés? A miértet persze érti az ember. Aztán, amikor végre találkoztunk, természetes volt az első kérdés.
– Hogyan kezdődött egyéni vállalkozói léte?
– Beleszülettem. Édesapám negyven éven át volt festő-mázoló kisiparos. Ahogy annak idején mondták, maszek. Ismert volt nem csak Nyergesen, a környék közelebbi és távolabbi településein is. Rengeteg munkája volt, sokan keresték. Nagyon sok későbbi szakmunkás töltötte nála gyakorlati idejét. Láttam mit csinál, figyelhettem a szervezés fontosságát, érezhettem a szakma szeretetét, tapasztalhattam a tisztességes feladatvégzés eredményeit.
– Így aztán szintén festő lett.
– Nem. Gyerekkorom óta imádtam az autókat, az autóversenyeket. A jogosítványomon még alig száradt meg a tinta, amikor pezsgőt locsolhattam a dobogón az egykoron nagyon sikeres Nyergesi Mini Rali egyik eredményhirdetésén. Máig sok raliversenyre járok, igaz, már csak nézőként, szurkolóként. Autószerelő szakmunkás végzettséget szereztem az esztergomi szakmunkásképzőben. A gyakorlati időmet az akkor Magyar Viscosagyárnak nevezett mai Zoltek Zrt.-nél töltöttem. Ott is kezdtem dolgozni. Amikor édesapám nyugdíjba vonult, leszámoltam a cégtől, és átvettem a vállalkozását. A sikeres folytatáshoz sok minden adott volt. Az üzleti kör, a szerszámok, az anyagok, a kapcsolati rendszer, és nem utolsósorban a jól dolgozó kis csapat.
– Belépőként egy új főnök mindig „bejátszik” valami újdonságot a megszokott dolgok mellé.
– Nálunk sem volt másként. Tevékenységi körünket kiterjesztettük, új szolgáltatásként megjelent az épületkarbantartás. Főleg a közintézményeknél, a cégeknél volt még elég festeni, mázolni való, de úgy láttam, a sokat emlegetett több lábon állásban van valami. Jó döntésnek bizonyult a kínálat bővítése.
– Mostanság már néha járművek is hozzátartoznak a telephely látványához – ha nincsenek úton, akcióban.
– Belföldi árufuvarozásra vásároltam egy IFA tehergépkocsit. Ma már nincs nálunk. Aztán érkezett egy 8 tonnás Mercedes, majd pótkocsival egy 10 tonnás MAN. Az utóbbinak egy szerződéses munkával állandó fuvarja van. JCB rakodógépünkkel gépi földmunkákat, például alapásás, tereprendezést tudunk vállalni.
– A javításukat, a szervizelésüket hogyan oldja meg?
– Természetesen nem felejtettem el a szakmámat, ami ugye, mint mondtam, autószerelő. Jó mestereim voltak, tudom, mikor kell kézbe venni villáskulcsot, a csavarhúzót vagy rosszabb esetben a kalapácsot. Ha nem sürgős a munka, néha még élvezem is a szerelést, javítást, ami gyakran komoly agymunka is. Persze minden munkához nincs meg minden felszerelésünk. Ilyenkor jönnek szóba a jobban felszerelt műhelyek.
– A lehetőségek bővítésére pályázott már?
– Pályázati téren eddig nem hibáztam, százszázalékos vagyok. Azt hozzá kell tennem, higy eddig egyetlen egyszer kértem támogatást fejlesztésre. Bejött, folyamatban van egy Bobcat, a kis ügyes, sok feladatra használható földmunkagép beszerzése, amelynek az árához támogatást nyertünk el. Azt hiszem, a jövőben jobban odafigyelünk a pályázati lehetőségekre. Elismerem ezek fontosságát, bár azt gondolom, ez külön világ. Rengeteg papírt kell kitölteni nehezen elővadászható adatokkal. Én a munkában sokkal jobban otthon érzem magam.
– Gondolom, a csapat többi tagja is így van ezzel. Hányan vannak?
– Négyen dolgoznak nálam főállásban. Van egy tapasztalt tehergépkocsi-vezetőnk és három remek festő szakmunkásunk.
A csapat tagja az általános iskola elvégzése óta
Wierl Sándor a Reményi Károly egyéni vállalkozónál dolgozó három festő egyike. Ötvennégy éves. Az általános iskola elvégzése óta a csapat tagja. Már a mostani cégvezető édesapjánál töltötte a gyakorlati idejét is, amikor szakmunkás lett az esztergomi szakképzőben. Ő is láthatta, hogyan alakultak a megrendelések. Erről így fogalmazott: – A lakossági partnerek száma egyre csökken, nem csak nálunk. Nem tudom, hogyan oldják meg az emberek a családi házaknál vagy a kis telkeiken jelentkező kisebb-nagyobb feladatokat. Szívesen dolgoznánk nekik nagyobb arányban. A főnök akár különböző kedvezményeket is el tud képzelni számukra. A cégek, közületek szerencsére adnak elég munkát a megye több részén is. Ehhez persze az kell, hogy jó színvonalú munkát végezzünk. Ha kell, ünnepnapokon is dolgozva tartjuk a határidőket.
