Dohány és szerencsejáték együtt

Már tisztán látszanak a játéktermeket, nyerőgépek üzemeltetését és az e-kaszinókat betiltó októberi szabályozás gazdasági hatásai. „Mindenki bezárt, minden embert kirúgtak és visszaadták a bérleményüket. Vidéken az összes kocsma eladó. Negyvenezer munkanélkülit jósoltunk, szépen haladunk is afelé, hogy ez beváljon” – mondta a Világgazdaságnak Schreiber István. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke hozzátette: november végén közgyűlést tartanak, ahol eldől, milyen formában működnek tovább. Hatástanulmányukból kiderült: egy nyerőgép átlagos beszerzési értéke 1,5 millió forint. Ezeket az eszközöket 5 évig lehetett használni, majd meg kellett őket semmisíteni. Még 2011 októberében mintegy 22 ezer pénznyerő automata működött. Az ötszörös adóemelés miatt ez a szám 4 ezer alá apadt 2012 szeptemberére, ám a piac az újjáépülésre készült a szerveralapú szabályozás révén. „Ha a géppark esetében csupán 2,5 éves átlagéletkorral számolunk, az értékvesztés akkor is 16,5 milliárd forint” – írja az MSzSz hatástanulmánya.

Szerencsejáték azonban mindig is volt, és mindig is lesz, a kérdés csak az, hogy milyen formában. Az Európai Bizottság például már vizsgálja a nyerőgépek magyarországi betiltását. Ennek kimenetele bizonytalan, ellenben a kormány törekvései egyre biztosabban látszanak. „Dohánybolt: nem mozgó, más üzlettől elkülönült, önálló üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben szabályozott sorsolásos játék és fogadás bonyolításával kapcsolatos termék, illetve dohányterméket kiegészítő termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható” – olvasható Lázár János, fideszes országgyűlési képviselő által jegyzett, a dohánytörvényt módosító javaslatában. Az indoklás szerint a szerencsejátékban csak felnőttek vehetnek részt, ezért „a szerencsejáték-forgalmazás törvényi előírásainak betartása az állami adóhatóság ellenőrzése mellett a dohányboltban is biztosított”.

Schreiber István szerint az online szerencsejátékból a büdzsé eddig egyetlen fillérrel sem gazdagodott, ami nem véletlen, hiszen külföldön – jellemzően Gibraltáron – bejegyzett cégekről van szó. Az MSzSz szerint súlyos tévedés, hogy az online szerencsejátékból az állami bevételek pótolhatók, hiszen nem csupán 35 milliárd forintnyi játékadóról van szó, hanem még ugyanennyi összegről egyéb adóbevételek és járulékok címén. „Az online adóztatására egy éve van lehetőség, jelenleg is szabályozva van, csak éppen végrehajtva nincs. Az illegális külföldi szerencsejáték-oldalak nem is reklámozhatnának és üzemeltethetnének Magyarországon, mégis megteszik. Nem fizetnek semmilyen járulékot, adót az államnak” – mondta Schreiber István. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is úgy gondolja, a terület szabályozásra szorul, bár egyelőre konkrét jogalkotásnak nem látja itt az idejét. A testület számításai szerint több mint hatmillióan játszanak internetes szerencsejátékot az unióban, az iparág forgalma évente átlag csaknem 15 százalékkal bővül, így 2015-ben már 13 milliárd eurós éves forgalmat bonyolít majd le.

Radikális lépés volt

Mile Lajos, LMP-s képviselő arról beszélt tegnap a parlamentben, hogy továbbra sem látható tisztán, mi volt a konkrét oka a pénznyerő automaták „rapid jogalkotással” történt betiltásának. A képviselő azt is megkérdezte, hogy a szerencsejáték-ipar befolyásolási kísérlete most vagy a korábbi években elérte-e a politikai vagy közigazgatási vezetőket. Cséfalvay Zoltán gazdasági államtitkár elismerte, hogy radikális lépést tett a kormányt a betiltással, de szerinte a játékgépezés komoly szociális feszültségeket okozott az országban.