Németország nem kér Magyar Péter ajánlatából, amellyel eltávolította Sulyok Tamást: "állást kell foglalni"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNincsen rá példa, hogy demokráciában jogszabálymódosítással megszüntessék az államelnök mandátumát, a precedenst erre Magyarország szolgáltatja, épp a napokban: hétfőn ötéves ciklusa felét sem letöltve kényszerűen távozik posztjáról Sulyok Tamás. A helyzet bizarr. Az előző magyar kormánnyal szemben a jogállamot védő Európai Bizottság hallgat. Magyar Péter a példátlan aktust politikai elvvel támasztja alá, miközben a magyar demokratikus rendszer megformálásban mintául használt Németország épp a napokban indult el – az ellenkező irányba.
Valójában a németeknél egy másik szempontból ugyanaz történt: egy adott elvet addig használnak, amíg politikai hasznot hajt, majd simán eldobják, amikor már nem – hívja fel a figyelmet a Berliner Zeitung. A szándék a németeknél az előretörő, Magyarországon pedig a legyőzött jobboldal visszaszorítása.
Miközben pörögtek az események, és Sulyok Tamás bejelentette: kényszerűen aláírja a saját eltávolítását tartalmazó, alkotmánymódosítást, Magyar Péter Facebook posztban erősítette meg indoklását az általa következetesen "Fidesz-bábnak" nevezett államelnök eltávolítására:
Sulyok Tamás szerint példátlan eltávolítása és a választójog korlátozása hosszú távra üt sebet a magyar alkotmányos rendszeren, a jpg uralmán, gyakorlatilag felszámolva az elnöki pozíció legitimitását: Magyarország következő államfője egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. Orbán Viktor leköszönt kormányfő szerint pedig a történtek után senki sincs biztonságban.
A kormány kritikusai szerint tehát ilyen módszerrel nem valósítható meg Magyar Péter ígérete, a köztársasági elnök pozíciója nem megújul, hanem szinte jóvátehetetlen kárt szenved.
Az Európai Bizottságnak pont a napokban lehetősége volt, hogy miután éveken keresztül eurómilliárdokat tartott vissza Magyarországtól a jogállamiság védelmére hivatkozva, kommentálja a Tisza-kormány hatalomkoncentráló intézkedéseit, amelyek más főhivatalnokokat is érintenek, korlátozzák a parlamenti képviselők megválaszthatóságát és kizárják a kormányfői poszt visszaszerzéséből személyese Orbán Viktort.
A napokat késett, de pénteken mégis publikált éves bizottsági jogállamisági jelentés azonban egyszerűen csak konstatálta a köztársasági elnök menesztését és a többi átalakítást, azt sem említve, hogy mindez a Velencei Bizottság állásfoglalása előtt történik.
Sulyok Tamás eltávolítása: a németek államelnök szerint nem kell pártatlannak lenni
Brüsszelből tehát a hallgatás a kommentár. Berlinből azonban mégis érkezett kommentárféle egy köztársasági elnöki interjúban, ha Frank-Walter Steinmeier nem is a magyar helyzetről beszélt, hanem a saját országáról.
Amiről beszélt, az teljesen ellentmond Magyar Péter indoklásának a magyar közjogi rendszer 1990-es kialakításakor mintának tekintett országban.
A háttér: a jobboldali AdF, Orbán Viktor Fideszének német szövetségese tovább növelte előnyét a közvéleménykutatásokban. Ha jövő vasárnap tartanák a szövetségi parlamenti választásokat, az AfD továbbra is Németország legerősebb pártja lenne. Az Insa közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint az AfD a szavazatok 29 százalékát, míg a fő kormányerő, a CDU/CSU 21 százalékát szerezné meg. Miközben az AfD támogatottsága enyhén emelkedett, a CDU/CSU-é kis mértékben csökkent.
Miközben Magyarországon már javában tombolt a Sulyok Tamás körüli vita, parlamenti eltávolításának küszöbén Frank-Walter Steinmeier a ZDF-nek adott interjút. Ebben
egyértelműen szakított az államelnök pártatlan kívülállásának azzal a koncepciójával, amelyet annak idején Magyarország is átvett.
Steinmeier szerint a szövetségi elnöki hivatal egyfajta „biztonsági háló a demokrácia számára” az egyre erősebb populista erőkkel szemben – jelentette a Tagesschau, a hagyományosan a "tűzfal" mögött tartott AdF-re utalva.
Mint mondta, a szövetségi elnök szerepe megváltozott. Korábban az államfő a pártpolitika felett állt – magyarázta. Húsz évvel ezelőtt, sőt még korábban is, a választók alapvetően bal- és jobboldal, helyes és helytelen között választottak. Bár ez ma is nagyrészt így van, mára az emberek jelentős része magára a demokratikus rendszerre szavaz nemet.
Itt már nem elegendő a pártatlanságra hivatkozni. Állást kell foglalni
– hangsúlyozta Steinmeier.
