Jól vizsgáztak az áramcégek

A Magyar Energia Hivatal kiértékelte a villamos energia ellátás feszültség-minőségének 2011. évi jellemzőit. Az előírt feszültség tartása azért fontos, mert az előírtnál kisebb, vagy nagyobb feszültség mellett nem működnek megfelelően a műszaki berendezések, vagy akár végleges kárt is szenvedhetnek. Az értékelés megállapította, hogy 2011-ben kisfeszültségen átlagosan 2,61 óránként történt egy megengedettnél nagyobb feszültségcsökkenés (szakszóval letörés), vagy növekedés, 78 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Középfeszültségen 58,82 óránként volt feszültségletörés, ami 16 százalékos javulást takar. A mérések száma évről évre növekszik: míg 2008-ban csak 86 helyen végeztek a kisfeszültségen méréseket, a középfeszültségen pedig 47 helyen, tavaly már 1092, illetve 248 mérőeszköz adatait lehetett felhasználni. 2011-ben – ahogyan 2010-ben is – csak három elosztó (áramszállító) társaság végzett a középfeszültségű hálózatain méréseket, mégpedig az E.On három elosztótársasága. (Tehát az Elmű nem.)

A feszültség minőségének javításán a szolgáltatók maguk is dolgoznak, de a Magyar Energia Hivatal (MEH) automatikus kötbérfizetési kötelezettséggel is ösztönzi a társaságokat. Tavaly összesen 30,06 millió forint fizettek ki a szolgáltatók a MEH határozata alapján. A kötbérfizetés gyakorisága a feszültségprobléma fennállásának hosszával arányosan növekszik.

Információink szerint a feszültség minőségét kisfeszültségen Európában rajtunk kívül szinte sehol nem is vizsgálják, követelményeink pedig szigorúbbak a többi országénál. (Franciaországban és Csehországban vannak még figyelemre méltó mérések.) A mérések száma alapján középfeszültségű mérések számának tekintetében is egyedülállóan jók vagyunk Európában. Hamarosan az is kiderül, hogy a feszültség tartásában ténylegesen hol állunk, az Európai Unióban ugyanis országonkénti összehasonlítás készül.

A Garantált Szolgáltatások vonatkozó mutatója alapján is összevethető, hogy mely elosztótársaságok szerepeltek tavaly a legjobban a feszültség minősége szempontjából. A legkevesebb jogos panaszt az Émásznál tartottak számon (9-et), a legtöbbet pedig az E.On Édásznál (2220-at.) Ugyanezen cégek állnak a lista két végén akkor is, ha a teljes ügyfélszámára vetített jogos panaszokat nézzük. Egy másik szempont, hogy a társaságok milyen hamar oldják meg a panaszos ügyeket. Az Émásznál 2011-ben nem volt az előző évekről áthúzódó panasz, az E.On Dédásznak pedig minden áthúzódó ügye egy és két év közötti. A fennálló ügyek terén (az összes, meg nem oldott ügyhöz viszonyítva) az Elmű állt a legrosszabbul, második legrosszabbul pedig az E.On Titász.

Éves beszámolója szerint az E.On Dédásznál a feszültségproblémák megoldását nehezítették a nyomvonal-biztosítási nehészségek, emiatt nőtt a cég kötbérfizetési kötelezettsége is. A cég most a megelőző intézkedésekre összpontosít.

Máshol van a baj

Elfogadhatóan jó a hazai áramfeszültség a Magyarországi Energiafogyasztók Szövetségének (MESZ) alelnöke szerint is. A MESZ részt vett a MEH-nél az áramszolgáltatás minőségének elbírálását érintő munkában. Porpáczi Dezső szerint most a garantált szolgáltatás viharkárok miatti nem teljesítéséből adódó panaszok okoznak gondot. Felül kell tehát vizsgálni a jelenleginél kedvezőbb időjárás idején meghatározott tervezési és kárelhárítási előírásokat. A kárelhárításhoz kellő, drága munkagépeket célszerű lehet közösen beszerezni.