Pulykatermékek előnyben

– Előttünk a karácsonyi időszak. Ez a pulyka szempontjából mennyire számít főszezonnak Magyarországon?

– Sajnos annyira még nem, mint Angliában, ahol az anyavállalatunk élvezi ennek az előnyeit. De a hústermékeknek erőteljes felfutása tapasztalható. Főleg, ha idevesszük a Szilvesztert is: az csúcsot hoz a virslinél, amelyben mi vagyunk a legerősebbek itthon. Általában elmondható, hogy ilyenkor az emberek könnyebben költekeznek, így a magasabb árú, minőségi termékek felé fordul el a fogyasztás.

– Mennyivel nő a minőségi termékek forgalma az év végén?

– A karácsonyi szezonban a virslinél a Füstli aránya a Falni Jó! termékekhez képest akár tíz százalékkal is megemelkedik az értékesítésünkben.

– Az év egészét nézve milyennek látja a helyzetet?

– Nagyon nagy a kitettsége a húsiparnak a növénytermesztés és az állattenyésztés irányába is, és egyik ágazatból sem hallani jó híreket, sem Magyarországról, sem a világpiacról. Sajnos vannak, akik ezt nem ismerték fel idejében, emiatt több húsipari vállalat került komoly bajba. A Sága esetében a nemrég bejelentett reorganizáció éppen azt a célt szolgálja, hogy elébe menjünk az eseményeknek: leválasztjuk azokat a veszteséget termelő üzletágainkat, amelyek a belföldi értékesítésünk profitábilis eredményét lerontották. Ez főleg erre az évre volt igaz, amikor a takarmányárak januártól folyamatosan emelkedő trendet mutattak.

– A belföldi értékeítés hogyan alakult ebben az évben?

– Az árak terén szeptemberben egy minimális korrekciót hajtottunk végre a késztermékeknél, de ez korántsem akkora áremelés, mint amit a sertéságazat esetében tapasztalunk. Ez rövid távon akár árelőnyt is jelenthet a számunkra. Emellett a stagnáló, vagy csökkenő fogyasztás ellenére a kereslet nem tolódott el annyira a B-márkáink irányába, mint amennyire vártuk. Ez azzal is magyarázható, hogy sokan még mindig nem tudják, hogy a Falni Jó! márkát a Sága gyártja. Ezen terveink szerint változtatunk is a jövőben. Ugyanakkor partnereink igényének eleget téve, elkezdtünk részükre saját márkás termékeket gyártani, ezzel is alternatívát kínálni az árérzékeny fogyasztóknak. Márkatermékeink hagyományosan jól teljesítenek, így profitvárakozásaink a belföldi kereskedelmet illetően többé-kevésbé elérik terveinket. Büszkék vagyunk rá, hogy Füstli termékünknek és ízvariánsainak köszönhetően 2012-ben is megtartottuk piacvezető pozíciónkat a virsli kategórián belül, 25,8 százalékos értékbeni és 16,3 százalékos volumenrészesedéssel.

– Meddig tartható a baromfi viszonylagos alacsonyabb ára? Mi várható egyéves időtávban?

– Szakértők úgy látják, még legalább fél évig kitart a sertéshús esetében a drágulás. Mivel a magyar fogyasztás jellemzően sertésorientált – a fogyasztás 70 százalékát teszi ki ez a húsfajta –, ez rányomja a bélyegét az egész iparágra. Ezt a vevőink is kezdik felismerni, mi pedig bízunk abban, hogy a közeljövőben nagyobb szerepet szánnak a stratégiájukban a szárnyasnak.

– A feldolgozott termékeknél mennyire erős az árnyomás?

– Más a tőkehús, más a késztermék: előbbinél szinte heti szintű árváltozások vannak, az emelkedések drasztikusabban jelentek meg. A feldolgozott termékeknek a húson kívül egyéb összetevői is vannak, mi pedig ezeknél próbáljuk javítani a hatékonyságot, minimalizálva a begyűrűző áremelési kényszert.

– Mivel lehet akkor még csökkenteni a költségeket?

– Egy ponton túl már nem lehet, mert az a minőség rovására menne. Általában minden hatékonyságnövelő, racionalizálási projektünk úgy zajlik, hogy abból a vevő semmit ne vegyen észre, nem romolhat a termék megítélése. De például egy csomagoláson, a logisztikán, a gyártás különböző elemein lehet hatékonyságot javítani – persze ott sem a végtelenségig.

– Az elmúlt időszakban viszonylag stabilizálódott a forint árfolyama. Az előállítási költségekre ez mennyiben hatott?

– Az egyéb költségeink együtt mozognak a piaccal – legyen szó a bérköltségről, az energiáról, a csomagolóanyagról, tehát itt annyira nem markáns az árfolyam szerepe. Minket leginkább a takarmány érint, ezen a téren szeptemberig volt egy nagyon nagy áremelkedés, amit az árfolyam se tudott elég kedvezően ellensúlyozni. Azzal, hogy a tenyésztési iparágat leépíti a Sága, megszűnik az a kitettség, amelyet a takarmányárak növekedése jelentett. A jövőben ugyanis vevőként lépünk fel a nyershús piacain: mindig csak azt és akkor vesszük, amire szükségünk van, ezáltal majd sokkal rugalmasabban tudjuk követni a vevői, fogyasztói igények alakulását is.

– Lesz elég alapanyag a gyártáshoz?

– Szerintünk igen. Belföldön és külföldön is elkezdtük a források felkutatását és kihasználjuk a cégcsoportunk más leányvállalataival meglévő kapcsolatainkat. Nem a nulláról indulunk: most is az alapanyag harmadát külső forrásból szerezzük be.

– Azt említette, hogy ez a változás lehetőséget ad a profitábilis ágazatok fejlesztésére. Vannak már erre nézve konkrét tervek?

– Sok tervünk van: egyrészt folyamatosan törekszünk a meglévő termékeink minőségének javítására, másrészt ezen termékkörök megújítására, kiszélesítésére. Ugyanakkor már dolgozunk olyan termékkategóriák fejlesztésén is, amelyekben a Sága jelenleg nincsen jelen.

– Azzal, hogy a tenyésztési üzletág leépítésével megszűnik a nyershúsexport, a Sága feladja az exportot?

– Nem, sőt, éppen most bővítettük az exportosztályunkat, mivel itt is sokkal inkább a feldolgozott termékeket szeretnénk majd értékesíteni. Korábban ugyanis jellemzően disztribútoroknak adtunk el húst, akik feldolgozták, és úgy adták azt el, a jövőben azonban mi szeretnénk lenni a közvetlen eladók például külföldi üzletláncok felé.

– Mennyiben különbözik a belföldre és a külföldi piacokra szánt termékkör? Mi az, ami nálunk még nincs, de külföldön már sikeres?

– Általában Angliából indulnak el a trendek, és végiggyűrűzve Nyugat-Európán jutnak el azok hozzánk. A nyugati fogyasztói, vevői igények tehát egy pár évvel a hazai piac előtt járnak, ezért sok olyan megkeresés érkezik, amelynek Magyarországon még nincs piaca. Jellemzően kényelmi, a prémium minőséget képviselő termékekről van szó, például különböző feltétekkel, töltelékekkel gyártott friss, vagy fagyasztott ételek.

– Nálunk ezek mikor jelenhetnek meg?

– Bízunk abban, hogy az ilyen fogyasztói igények hamarosan eljutnak ide is, amihez nyilvánvalóan nagyobb fizetőképes kereslet is kell, ugyanis természetszerűleg egy magasabb szinten feldolgozott, előkészített, kényelmi termék lényegesen drágább.

– Már meglévő kényelmi termék a grillkolbász. Ez mennyire vált be?

– Hosszú kihagyás után idén próbáltuk ki magunkat ismét a grillpiacon, ahol egyedüli gyártóként, pulykahúsból készült kolbászt vezettünk be. A termékek meglepően jó fogadtatásra találtak nem csak a fogyasztók, de az üzletláncok körében is, olyannyira, hogy néhány helyen a szezon végétől függetlenül, továbbra is elérhetőek a polcokon. Ezt a termékkört szeretnénk erősíteni majd a jövő nyáron.

– Milyen innováció várható még?

– Egyes meglévő termékkategóriáink bővítése és új termékcsoportok kifejlesztésén túl nagyobb hangsúlyt helyezünk a készítményeink összetételére.

A Sága eddig is célul tűzte ki, hogy a termékeit a különböző élelmiszerekre érzékenyebbek is fogyaszthassák. A legújabb receptúráinkba nem kerülnek allergének (pl. tojás), és a meglévőket is tovább fogjuk fejleszteni. Ahol ez technológiailag megoldható, minden egyéb allergént (pl. tej) kiiktatunk. Az allergén kezelésének szigorú metódusát tovább szigorítjuk; olyan eszközöket szereztünk be, amelyekkel az ellenőrzéseket saját akkreditált laboratóriumunkban szeretnénk elvégezni. Ezzel is igazolva, hogy fogyasztóink biztonságos és minőségi termékeket vásárolhatnak a Ságától.

Virsliben vezető pozícióban

A Füstli, illetve ízvariánsai Magyarország piacvezető virsli termékei. Az ACNielsen Piackutató Kft. adatai szerint a Sága a virsli szegmens piacvezető gyártója: 25,8 százalékos értékbeni és 16,3 százalékos volumen részesedésével megelőzi versenytársait. A Füstli család a teljes virslieladások 20 százalékát teszi ki értékben és 12 százalékát mennyiségben. Az ACNielsen adatai szerint az utóbbi egy évet tekintve a Sága a második legnagyobb gyártó a sonka szegmensben, 7,3 százalékos értékbeni piacrésszel. Az idei évet szemlélve a párizsi szegmens második legnagyobb gyártója a Sága 17,3 százalékos értékbeni és 10,2 százalékos volumenrészesedéssel.