Államosítják a rendelőket

A helyettes államtitkár mégis nagy eredménynek értékelte, hogy nem szaladtak el drasztikusan a költségek, mivel – mint mondta – a béremeléshez szükséges források felét, 15 milliárd forintot gyakorlatilag az intézményeknek kellett kigazdálkodniuk, csak a másik felét fedezhették a népegészségügyi termékadóból. Rontotta az egészségügyi intézmények egyenlegét az is, hogy a gyógyszergyártók, amelyeknek a kormányzati intézkedések miatt komoly érvágásokat kellett elszenvedniük az idén, nem adtak annyi rabatot, mint korábban. Az Államtitkárság tízmilliárd forint körüli összegre teszi az így kieső megtakarításokat. Miközben azok a drága eszközös vizsgálatok – CT, MRI -, amelyeket a rokkantnyugdíj rendszerének átalakítása miatt kell tömegesen elvégezni, valószínűleg milliárdokkal növelték meg a kórházak kiadásait – mondta Cserháti Péter. Az Államtitkárság számításai szerint összességében ezek a tételek vezettek a kórházak adósságának újratermelődéséhez.

Cserháti Péter azt is elmondta, hogy az úgynevezett egészségügyi salátatörvényben, vagyis a több egészségügyi tárgyú törvényt is érintő javaslatcsomagban kívánja rendezni a kormány a szakrendelők államosításának módját és menetrendjét. A kabinet az Egészségügyi Bizottság indítványaként nyújtja be a módosítást, amit maga a testület is csak ma fog megtárgyalni – többek között erről beszélt egy tegnapi budapesti konferencián az Egészségügyi Államtitkárság helyettes államtitkára.

Cserháti Péter hozzátette: bár kétségtelen, hogy a járóbeteg-szakellátás államosítása a sok tulajdonos és működési forma miatt bonyolultabb, mint a kórházak centralizálása volt, mivel állami tulajdonba vételüket törvény írja elő, már csak az a kérdés, hogyan fog megtörténni az államosítás.
A rendelőket a jogszabály szerint 2013. január 1-jétől államosítanák teljes körűen, annak ellenére, hogy azt a szakállamtitkárság tanácsadó testülete is ellenzi. Sinkó Eszter, a testület elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az állami tulajdonlás alig hozna hasznot, miközben sokkal rugalmatlanabbá, bürokratikusabbá tenné a rendszert, és az európai alapelvekkel is ellentétes lenne. Ráadásul a járóbeteg-ellátás 70 százaléka már ma is állami fenntartású. A 270, nem állami tulajdonú szakrendelő éves bevétele a teljes finanszírozási összeg 5 százalékát sem éri el.

A Magyar Kórházszövetség elnöke sem tartotta kizártnak, hogy anyagi okok állnak a kórházi betegek számának csökkenése mögött. Rácz Jenő a VG kérdésére azt mondta: a kórházak igyekeznek minden forintot megfogni, ezért elképzelhető, hogy az egyes osztályok nem vállalják a súlyosabb eseteket, akiknek az ellátása – például a magas gyógyszerköltség miatt – kimeríthetné a keretüket.

Kétségtelen, hogy míg korábban a kórházak rendre inkább a lehetségesnél több beteget láttak el, a trend megfordult, és magyarázatot igényel – mondta Rácz Jenő.

A Magyar Kórházszövetség elnöke sem tartotta kizártnak, hogy anyagi okok állnak a kórházi betegek számának csökkenése mögött. Rácz Jenő a VG kérdésére azt mondta: a kórházak igyekeznek minden forintot megfogni, ezért elképzelhető, hogy az egyes osztályok nem vállalják a súlyosabb eseteket, akiknek az ellátása – például a magas gyógyszerköltség miatt – kimeríthetné a keretüket.

Kétségtelen, hogy míg korábban a kórházak rendre inkább a lehetségesnél több beteget láttak el, a trend megfordult, és magyarázatot igényel – mondta Rácz Jenő. -->