Már az amerikaiak is szemet vetettek rá: óriási gázmező rejtőzik Magyarország alatt, 100 évre fedezheti a teljes fogyasztást – kirobbant a vita a kitermeléséről

A Makói-árokban valóban jelentős mennyiségű szénhidrogén-tartalék található, ám az rendkívül tömött, rossz áteresztőképességű homokkőrétegekben helyezkedik el. Emiatt a hagyományos földgáz kitermelési módszerek nem alkalmazhatók, a nem konvencionális készletekhez használt hidraulikus rétegrepesztés pedig a térség geológiai adottságai miatt csak korlátozottan működik – kapcsolódott be az Alföld délkeleti része alatt nyugvó palagáz kitermelésének lehetőségéről újfent fellángoló vitába Halász Noémi, aki korábban politikusaként vállalt szerepet a helyi közéletben Szegeden.

Egyelőre nehézkes és drága a palagáz kitermelése

Az egyébként geológus végzettséggel rendelkező Halász Noémi Facebook-bejegyzésében azt írta: a több mint 3500 méteres mélységből adódó 

• extrém nyomás és 
• magas hőmérséklet 

miatt a gázkitermelés során mesterségesen létrehozott repedések gyorsan bezáródnak. Ez jelentősen csökkenti a kitermelés hatékonyságát, illetve a beruházás költségeit is drasztikusan megemeli. A szakember szerint emiatt jelenleg nem látszik olyan technológiai megoldás, amely gazdaságossá tenné a projektet.

Halász Noémi azt is hangsúlyozta, hogy 

A megszólalásának apropója Szabadi István mi hazánkos képviselő és Kapitány István gazdasági és energetikia miniszter parlamenti szóváltása, amelyet a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó energetikai törvénymódosítások vitájában ejtettek meg. 

Felszólalásában a Mi Hazánk képviselője azt sürgette, hogy mielőbb kezdődjön meg a földgáz kitermelése. A politikus szerint a becslések alapján a készlet akár 60–200 évre is biztosíthatná Magyarország teljes gázellátását.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország kőolajkészlete limitált, a makói földgázzal kapcsolatban pedig az a kérdés, lehet-e azt egyáltalán nyereségesen és környezetkímélően kitermelni.

Négy évtizede keresik a módját, hogyan hozzák felszínre a makói gázt

Ahogyan arra a Szeged365 helyi hírportál emlékeztet: először a nyolcvanas évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon az amerikai geológiai hatóság vezetésével, viszont akkor csak ígéretes nyomokat találtak a földgázkészletekre vonatkozóan Makó térségében. 

Egy évtizeddel később John Gustavson amerikai geológus szerzett kutatási engedélyt a Makói-árok területének egy részére. Tőle Marc A. Brunert vette meg koncesszióját, majd 2005-ben három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, és három másik fúrást is mélyített a terület közepén. 

Ám mindezidáig a kitermeléshez szükséges befektetések több tíz, de egyes elemzők 100 milliárdos összegűre taksált költségeinek finanszírozását egyelőre senki nem vállalta fel.

A technológia fejlődésével itthon is kifizetődővé válhat a palagáz kitermelése

Annál is inkább, mert míg jelenleg 10-30 cent között mozog átlagosan egy köbméter földgáz kitermelése, legyen az hagyományos szárazföldi kút, tengeri fúrás vagy palagáz, addig a Makói földgáznál ugyanez a költség már 55-90 cent között mozogna, ami akár 2-3-szorosa is lehet a globális átlagnak, a hagyományos gázmezők kitermelési költségeihez képest valóban csillagászati összegről van szó.

Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívűl hagyni Lantos Csaba korábban lapunknak adott nyilatkozatát. A volt tárcavezető a hazai palagázkinccsel kapcsolatban úgy fogalmazott: előzőleg az egyik amerikai hátterű vállalat sok pénzt tett a Makói-árok feltárásába. Az a gáz biztosan ott van, és bár a cég nem termel, a mezőt fenntartja, mert tudja, amit mi tudunk: fejlődik a gáz felhozatalához szükséges technológia.

Ha nekik megéri, akkor nekünk is – szögezte le a szakember.