Energiafüggetlenség uniós pénzből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Napi szinten személyesen követem az uniós pályázati lehetőségeket” – magyarázta lapunknak Újszilvás polgármestere, Petrányi Csaba, miért is vehette át pár hete a 2800 lakosú, Ceglédhez közeli Pest megyei községnek megítélt Európai Falumegújítási Díjat. „A kiemelkedő minőségű, fenntartható komplex falufejlesztésért” kapott díjra azután pályázott Újszilvás, hogy elnyerte a magyarországi Falumegújítási Díjat is. Az elismerésekben nagy szerepet játszott, hogy az utóbbi években számos, EU-pénzből finanszírozott beruházást hajtott végre a település, amit 2002 óta vezet Petrányi Csaba. Az ezekkel a beruházásokkal kapcsolatos tapasztalatait Petrányi Csaba a Világgazdaság mai konferenciáján osztja meg, miután egyik szereplője annak a kerekasztal-beszélgetésének, amely gyakorlati példákat mutat be sikeres uniós pályázatokra.
Az újszilvási fejlesztések közül ki kiemelkednek az energetikai beruházások, amelyeknek köszönhetően a község az első olyan magyarországi település, amely szinte kizárólag megújuló energiaforrásból fedezi önkormányzati épületeinek hő- és villamosenergia szükségleteit. Az energetikai fejlesztések közül elsőként a geotermikus beruházást hajtották végre 2010 őszén, amelynek köszönhetően a középületeiknél (iskola, óvoda, kultúráz és polgármesteri hivatal) ki lehetett váltani a földgáz használatát. A geotermikus technológia keretében a település alatt található vizet hasznosítják. Egy 445 méteres fúrott kút 33 Celsius-fokos vizét használják fel a fűtési technológiához, oly módon, hogy a hőszivattyúkon történő átfutás után a vizet ívásra alkalmassá teszik egy megfelelő kezelés során. „A geotermikus beruházáshoz az uniós pályázati rendszerhez hasonlóan működő Norvég Alapból nyertünk el támogatást. Az alap a 380 millió forintos fejlesztés 85 százalékát biztosította, a többit a település önrészként teremtette elő” – emelte ki Petrányi Csaba.
A hőszivattyúk használata miatt megnőtt áramfogyasztás fedezését is szolgálta a település következő nagy energetikai beruházása, amelynek eredményeként tavaly novemberben átadták az ország legnagyobb, a minél nagyobb energiafelvétel érdekében napkövető panelekkel épült naperőművét. A 620 millió forintos beruházással épült 400 kilowattos, 68 táblából és több mint 1600 napelemből álló erőmű az összes újszilvási középület áramigényét, illetve a közvilágítást is fedezi. A fejlesztéshez szükséges saját erőt, mintegy 185 millió forintot a geotermikus beruházáshoz hasonlóan kötvénykibocsátással teremtette elő az önkormányzat.
„Az energiafüggetlenség valójában virtuálisan valósul meg, miután a naperőműből a MAVIR rendszerébe tápláljuk a megtermelt energiát, mi pedig a DÉMÁSZ hálózatából vételezzük az áramot” – mondta. E két energetikai projekten kívül az utóbbi években számos fejlesztést, köztük az ammóniamentesítést szolgáló ivóvízprojektet, csapadékvíz-elvezetést, kerékpárút- és körforgalomépítést hajtott végre a település. A sikeres fejlesztések egyik titka az lehet, hogy az önkormányzat főállásban alkalmaz pályázati referenst. „Jelenleg egy szakember dolgozik a polgármesteri hivatalban, azonban 2005-től éveken át, a fejlesztések nagy száma miatt ketten látták el ezt a feladatot” – emelte ki. Bár a nagyobb projektek esetében pályázatíró cégeket bíz meg a település, a kisebb pályázatokat a referens készíti elő.
A jövőbeli fejlesztési tervekről a polgármester elmondta: a csatornázás mellett egy külső befektetők által finanszírozott szélenergia-parkot hozna létre a település határában, valamint bővítené a naperőmű kapacitását.
