Itt ad át új futballpályákat az MLSZ jövőre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz októberben meghirdetett pályaépítési program III. ütemében keretében az önkormányzatok és sportszervezetek november 21-ig nyújthatták be pályázataikat. Az MLSZ megyei igazgatóságaira 49 pályázótól érkezett be pályázat összesen 63 pályára vonatkozóan.
A szövetség elnökségének és a megyei igazgatóságok társadalmi elnökségeinek döntését követően a pályák megépítésére előreláthatólag 2013 első felében, de legkésőbb 2013. december 31-ig sor kerül .
Háromféle méretű pálya építésére lehetett pályázni az önkormányzatoknak és a sportszervezeteknek: 12x24 méteres úgynevezett grundpályára, 20x40 méteres kispályára, és a kiírás szerint 105x68 méteres nagypályára (A jóváhagyott pályázatoknál már 111x72-es méret szerepel, de ez lehetséges a labdarúgás szabálykönyve szerint.) A jövő évben Görbeházán, Dunavarsányban, Salgótarjánban, Napkoron, Letenyén adhatnák át 20x40-es pályát, valamint Budapest XI. kerületében kettőt is. Nagypályás labdarúgásra alkalmas pálya épül 2013-ban Győrben (Gyirmót), Mosonmagyaróváron, Abaújszántón, Baktalórántházán, Celldömölkön, Oroszlányban, Veresegyházán és Budapest XVIII. kerületében. Támogatásra javasoltak 20x40-es pálya építését Zalapátiban és Balassagyarmaton, valamint egy nagypálya építését Szécsényben.
Korábban Pajor-Gyulai László, az MLSZ sajtófőnöke azt nyilatkozta, hogy a szövetség tízmilliárd forintot tervezett 2012-ben a pályák építésére fordítani. Rengeteg pálya épül a társasági-adókedvezményből, de mivel ennek lehívásában jelentős területi egyenlőtlenségek vannak az MLSZ saját programot is indított. Ez a saját program is azonban főleg a szövetség által kapott taós pénzből van finanszírozva. Az MLSZ egy éve mintegy 21 milliárd forintot osztott szét a hozzá tartozó sportszervezeteknek.
Az első ütemben tervezett száz pálya költségét az MLSZ 5,3 milliárdra taksálta, amiből 80 kispályát bruttó 30 millió, a nagypályát bruttó 145 millió forintos átlagáron terveztek felépíteni. A pályázóknak 30 százalékos önrészt kell előteremteniük (ez egy nagypályánál mintegy 40 millió forint), ami sok helyen nehézséget okoz, a létesítményt pedig fenn kell majd tartaniuk. A december 14-i adatok szerint 25 pályázó visszalépett, egyesek többek között azért, mert nem sikerült előteremteni a megfelelő nagyságú önrészt.
Az MLSZ az építés megszervezésével 15 évre használati jogot nyer a pályákra, melynek lejárata előtt az önkormányzat nem idegenítheti el a pályát, nem adhatja haszonbérletbe, a szövetség a hasznosítást is erősen korlátozza. A hirdetési felületek többségét az MLSZ értékesítheti. Az önkormányzat csak bizonyos felületeket értékesíthet, melynek bevételén meg kell osztoznia az MLSZ-szel fele-fele arányban.
A pályák bérbeadásakor az üzemidő húsz százalékát helyi közcélra (iskolai, egyesületi sport) ingyenesen kell biztosítani csakúgy mint az MLSZ rendezvényein. A pályázók csak az üzemeltetési idő kis százalékában használhatják bevétel képzésére.
A pályákat már meglévő sporttelepek, iskolák közelében hozzák létre, a minél jobb kihasználtság érdekében világítással, a többit az MLSZ adja. Minden pályának lesz saját MLSZ-koordinátora is, aki a szakmai munkáért felelős. A pályaépítés mellett sporttelep-felújítási programot is indít az MLSZ, évente 100 helyszínen. Itt is kell önerő, de a szövetség szerint azt akár élőmunkával, például kőművesek és segédmunkások bevonásával is lehet állni a pályázónak.
