Mennyit ér a diploma, ha magyar?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNapjainkban egyre élesebb a verseny egy-egy jobb pozíció betöltéséért a gazdasági szférában. De mennyit is ér egy közgazdász diploma hazákban és a nagyvilágban? Itthon vagy külföldön képzelik el jövőjüket a hallgatók? Erre a kérdésre adtak választ az EdutusFőiskola hallgatói. A teljes véleménycsokor a kkvhaz.hu honlapon is megjelent, hiszen a kis- és közepes vállalkozásokat is érdekli a téma.
Magyarországon az összes hallgató száma évről évre csökken. 2011-ben a nappali tagozatokra 102 ezer fő nyújtotta be jelentkezését valamelyik főiskolára vagy egyetemre. A legnépszerűbb képzések, amelyet a jelentkezők első helyen jelöltek meg helyen, még mindig a gazdasági szakok, ezeket 2011-ben a jelentkezők 20%-a választotta.
A gazdasági feltételek változása a felsőoktatás bemeneti oldalán (tandíj, költségtérítés) is erősen befolyásolja a potenciális jelentkezők döntéseit. Nagy hatása van ugyanakkor minderre a gazdasági környezet változásának is: a diákok érzik a gazdasági válság hatásait, és ez az esetek háromnegyedében továbbtanulási preferenciájukat is befolyásolja. Többségük számára felértékelődtek pályaválasztási döntésük anyagi szempontjai. Sokan vannak azok is, akik a választott szakmához kapcsolódó elhelyezkedési esélyeket is mérlegelik a döntés során.
A felsőoktatási jelentkezési döntést domináló egyes tényezők közül a munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyek szerepe egyértelműen kiemelkedik. Egy, az Edutus Főiskola által 2012-ben a középiskolások körében végzett országos kutatás eredménye alapján a diákok 67 százaléka veszi számba e szempontot legfontosabbként a továbbtanulási döntés során.
A legtöbb vállalat nyomon követi az egyes intézmények kínálatát, értékét, s nem ritka, hogy egy-egy számukra negatív, vagy rossz tapasztalatot hordozó intézménytől nem vesznek fel diákot. Így nem elég jól teljesíteni egy egyetemen, főiskolán, de már az intézményválasztásnál is oda kell figyeli a továbbtanulóknak.
A magyar diákok többsége hosszabb-rövidebb ideig tervezi a külföldi munkavállalást. A tervek az esetek többségében az angol nyelvterülethez kötődnek. A valamilyen országot megjelölők több, mint fele Angliát (31 százalék) vagy Németországot (25 százalék) nevezte meg, de Ausztria (12 százalék) és az Egyesült Államok (9 százalék) szintén gyakori célországok.
A jelenlegi főiskolai hallgatók közül legtöbben olyan helyen szeretnének dolgozni, ahol jól érzik magukat, jó a légkör és a hangulat, ahol képesek jól teljesíteni, ahol szívesen alkalmazzák a friss diplomásokat, és nem zavarja őket, hogy nincs
több éves tapasztalatuk. Jó kapcsolatuk van a munkatársakkal, a főnökük a képességeik szerint jutalmazza őket, jó fizetést kapnak, végzettségüknek megfelelő munkakört tölthetnek be, közel a lakóhelyükhöz, hogy bármikor az adott cég rendelkezésére álljanak, érdeklődési körükhöz közel álljon, érdekelje a főnököt az alkalmazottak véleménye, motiválja és értékelje őket. Valljuk be, az előbbiekben felsoroltak az álommeló kategóriát testesítik meg, nem sok munkahely rendelkezik ezekkel az értékekkel.
Külföldi munka és tapasztalatszerzés
„A főiskolai tanulmányaim befejezte után szeretnék néhány évet külföldön tölteni, tapasztalatokat szerezni, és mindenekelőtt a nyelvtudásomat tökéletesre fejleszteni. Mindenképp olyan munkahelyet szeretnék találni, ahol szívesen dolgozom. A legfőbb érdeklődési köröm az idegen nyelv, emiatt a szakfordító és tolmács szakirányt szeretnémelvégezni, és ebben az irányban tevékenykednék tovább.”
„Három év múlva, ha a kezemben tartom a diplomámat, szeretnék egy piacvezető cégnél dolgozni, hogy melyiknél, arról pontos elgondolásom nincsen. Szeretném, ha a szakmámnak megfelelő helyen dolgozhatnék. Örülnék, ha adódna egy olyan munkalehetőség, ahol az én véleményem is fontos, és engem is megkérdeznek. Olyan helyen, ahol tudom kamatoztatni az OKJ-s pénzügyi-számviteli ügyintézői képzésen, valamint a főiskolán szerzett ismereteimet. Erre legalkalmasabb egy, a pénzügyi-számviteli területen adódó lehetőség lenne.”
elvégezni, és ebben az irányban tevékenykednék tovább.”
„Három év múlva, ha a kezemben tartom a diplomámat, szeretnék egy piacvezető cégnél dolgozni, hogy melyiknél, arról pontos elgondolásom nincsen. Szeretném, ha a szakmámnak megfelelő helyen dolgozhatnék. Örülnék, ha adódna egy olyan munkalehetőség, ahol az én véleményem is fontos, és engem is megkérdeznek. Olyan helyen, ahol tudom kamatoztatni az OKJ-s pénzügyi-számviteli ügyintézői képzésen, valamint a főiskolán szerzett ismereteimet. Erre legalkalmasabb egy, a pénzügyi-számviteli területen adódó lehetőség lenne.” A Pegazus Program támogatja a tehetséget Dr. Bartók István, az Edutus Főiskola rektora: „Alapjában véve minden diploma annyit ér, amennyi munkát és tudást tartalmaz. Hiszen a papír önmagában csak szükséges feltétel. A tartalmi követelmények tekintetében a magyar felsőoktatás nem áll rosszul: nemzetközileg elismerik a magyar diplomákat. Aki becsületesen felkészül a követelmények teljesítésére, az biztos, hogy meg fogja állni a helyét a munkahelyén: itthon, vagy külföldön. A körülmények, felkészültség, képességek tekintetében, természetesen vannak eltérések az egyének és az intézmények között is. A kereslet és a kínálat is színes a felsőoktatásban: mindenki találhat olyan megoldást, mely az egyéni élethelyzetének jól megfelel. A felsőokatási intézmények feladata az, hogy piacképes diplomához segítség hozzá hallgatóikat, olyan diplomához, amely megszerzése után könnyen el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Ezt az Edutus Főiskola a Pegazus Programjával kívánja erőíteni, amely keretében a főiskola tehetséges hallgatóit támogatják a programba bekapcsolódott vállalatok. A program lényege, hogy a vállalkozás már a képzés folyamán kiválasztja az ő Pegazusát, így a hallgató már a főiskolai évek alatt olyan képességekre, készségekre, gyakorlati tudásra, kapcsolatrendszerre tesz szert, amely a diploma megszerzése után elősegíti, biztosítja a munkaerőpiacon való elhelyezkedését.”ráment-->
