Nem fejlesztenek, tartalékolnak: kivárják a jobb időket

SOMOGYI FÖLD Agrárbéke és kitörési pont, gyűlésező kisgazdák és bizonytalan jövőjű társaságok az ágazatban

A kicsik gazdagyűlésen tiltakoztak a Fejér megyei Kajászón az őket rendre hátrányos helyzetbe hozó földbérlet-pályázatok miatt, de a közepesek is borúsan látják a jövőt, fejlesztés helyett tartalékolnak „jobb időkre”. Ki elégedett ma a helyzetével a magyar mezőgazdaságban, ha se a kis-, se a középvállalkozások?

– Az agrárcégek ma „lebegtetett” állapotban vannak – világítja meg a helyzetet Tavaszi József, az ordacsehi Balaton Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Kiszámíthatatlan, bizonytalan a jövő, ki mer ilyenkor fejlesztésbe, beruházásba vágni? Nem tudjuk, mi a szándék az agrártársaságokkal. Amíg nem látjuk az alagút végét, mi legalábbis a magunk részéről felfüggesztjük a tervezett fejlesztések folytatását, s tartalékot képzünk.

Tavaszi szerint a világháború előtt is voltak nagy- és kisbirtokok is, ma sem szabadna a kettőt szembeállítani egymással. Az agrártechnika se fejlődhetett volna másként, gőzgépet se kisvállalkozó vásárolt először. Ma pedig az agrárcégek minden ellenkező híreszteléssel szemben a legtöbb dolgozót foglalkoztatják és a legtöbb adót fizetik a hazai mezőgazdaságban.

Repterek, síklubok és ingatlanfejlesztők is kaptak az EU agráriumnak szánt területalapú támogatásából – olvashattuk nemrég egy felmérés eredményét. S miközben a parlament éppen e héten tárgyal az új földtörvényről, hallatta hangját Torgyán József is. Szerinte a kormány most veszi elő azokat a gondolatokat, melyeket 22 évvel ezelőtt kisgazda politikusként már meghirdetett. A magyar mezőgazdaságot a családi gazdaságokra kell építeni – hangsúlyozta.

Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnök szerint pedig 22 éve nem volt olyan agrárbéke, mint most. Azt mondta az elnök a siófoki városnapon: – Ez az új kormányzás egyik legsikeresebb terepe. A turizmuson kívül Somogy az agráriumból boldogulhatna leginkább.