Sajátos rezsicsökkentés

„A kormány felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy dolgozza ki a gáz- és villanyár 10 százalékos csökkentésének feltételeit” – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI-vel. Egyelőre nem tudható, hogy a végszámlának kell-e ennyivel csökkennie, vagy azon belül a gáz és az áram árának, s hogy milyen körre vonatkozna a csökkentés, bár feltehetően az egyetemes szolgáltatásra jogosultakra. Pénteken ugyanis a miniszterelnök jelezte: a kormány a rezsiköltségek csökkentésén dolgozik, a célt pedig az e területen aktív cégek nyeresége terhére érné el. Az Indexen olvasható idézet szerint „a közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa” – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte elfogadható, hogy erőműveknél profit keletkezik, de a fogyasztó és a termelő közé ékelődő szereplők nyereségét minimálisra kell csökkenteni. Közléséből az is következik, hogy az állam maga nem kíván több pénzt hagyni az „embereknél”, azaz nincs szó az áram- és a gázár adótartalmának lefaragásáról.

A „beékelődők” mindegyike egyébként már most sem nyereséges, mert alkalmazható áraikat 2010-ben be kellett fagyasztaniuk, majd olyan hatósági árra váltaniuk, amely nem nyújt fedezetet az energiahivatal által is elismerhetőnek minősített kiadásaikra.

Nem tudni, hogy miért csak az áramtermelőknél keletkezhet nyereség a miniszterelnök szerint, hiszen részben ezek is az egyetemes piacra termelnek, és az sem, hogy az árcsökkentésnek miért az értéklánc végére „beékelődők” nyereségelvonása az egyetlen eszköze. Haszna keletkezik az „embereken” a nagykereskedőnek is – legalábbis az árampiacon –, a rendszerirányítóknak és az elosztó (vezetéki) társaságoknak is.