Szabadalmi lépésváltás az EU-ban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
– A magyar szabadalmi hatóság teljesítménye nemzetközi mércével is mutatja, hogy Magyarország tízéves tagságával nemcsak junior tagja az Európai Szabadalmi Egyezmény közösségének, hanem eredményeivel a felső negyedbe tartozik a 38 tagország körében. Fontosnak tartom azt is, hogy az USA-val, Japánnal és 2013. január 1-jétől Dél-Koreával is kölcsönös szabadalmi megállapodást kötöttünk, amely gyorsított, olcsó és hatékonyabb külföldi oltalomszerzést tesz lehetővé. A világ mértékadó hatóságainak hálózati tagsága is bizonyítja, hogy műszaki-tudományos szolgáltatásunk, illetve annak jogi és gazdasági relevanciája versenyképes, minőségbiztosított világszínvonalon tudjuk kiszolgálni azt a keresletet, aminek az intenzitásával még nem vagyunk elégedettek.
– Hogyhogy nem elégedettek?
– Meggyőződésem, hogy a több mint 30 ezer fős kutató-fejlesztő kapacitással a mai találmányi-szabadalmi termés többszörösét lehetne megtermelni, ha nem lennének béklyók. Komoly akadályt gördít a kreativitás útjába, hogy ahol közpénz van, ott a spin-off, start-up vállalkozások alapítása nem a bizalom, hanem a bizalmatlanság elve alapján van szabályozva. Áttörést kell elérni, mert az innovációs törvény által kínált szabadságot visszanyeste az államháztartási kényszer. Másfelől szükség van olyan célzott forrásokra, amelyekhez hozzájuthatnak a tőkehiányos cégek, mert így lesznek hajlandók áldozni iparjogvédelemre. Jó példa erre a magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatására nemrég kiírt pályázat. Remélem, hogy a 200 millió forintos keretet túligénylik.
– Maga a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mi mindent tett azért, hogy eltűnjenek a béklyók?
– Ebben az évben közelebb vittük a szolgáltatásainkat a piachoz. A tudástőke üzleti alkalmazásának és piaci hasznosításának elősegítésére létrehoztuk a Hipavilon Nonprofit Kft.-t, így a szolgáltatásaink piacközelibbek és testreszabottak lehetnek, s egyszerre segítik a közpénzből finanszírozott innovációs programok javadalmazottjait, a piaci ráutaltakat, a kiválasztás és a beszámoltatás rendjében pedig a forrásgazdákat, pályázatkiírókat.
– Nyilván sok pluszmunkával jár az egységes szabadalmi rendszer 2014-re tervezett bevezetése.
– Az EU versenyképességi tanácsa politikai megállapodással, parlamentje meggyőző döntéssel néhány napja szentesítette azt a szabadalmi csomagot, amely révén annyi év után végre létrejöhet az egységes európai szabadalmi jogintézmény. Az új rendszer a hagyományos európai szabadalom jelenlegi 30-40 ezer eurós megszerzési költségéhez képest 15–18 ezer euróért, tehát alig féláron, az amerikai modell mintájára egyetlen lépéssel teszi elérhetővé az unió 27 tagállamában az európai szabadalmi oltalom megszerzését és fenntartását. Ez rendkívül nagy segítség. Ugyanakkor az is fontos, hogy felvértezzük a magyar kis- és középvállalkozásokat erre a lehetőségre, és gondoskodjunk azokról az ellensúlyokról, amelyek az így drágábbá váló jogérvényesítést számukra megoldhatóvá teszik. Ez a felkészítés munkát és pénzt is igényel. Ezzel párhuzamosan létrejön az egységes európai szabadalmi bíráskodás, amelynek képzési központja Budapesten lesz. Erőfeszítéseket tesz a kormány azért is, hogy a közép-európai regionális bíráskodás egyik pólusa is fővárosunkba kerüljön, így közös infrastruktúrával működhetne a két intézmény.
– Az EU-ban most zajlik az új hétéves költségvetés tervezése. Hogyan illeszkedik ebbe az egységes szabadalmi rendszer?
– Európa jövőjének fontos keretdokumentuma a Horizon 2020 stratégia, amely lendületet kíván adni a hozzáadottérték-orientáltságú, az alap-, alkalmazott kutatáson és kísérleti fejlesztésen alapuló, a kreatív ipart és dizájnt pártoló innovációnak. Magyarországon most zárult le az ugyancsak 2020-ig szóló nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia tervezetének társadalmi vitája. A stratégia összhangban van az uniós keretdokumentummal, de már konkrét indikátorokkal és befolyásolási területekkel kalkulál. Számol például azzal, hogy a szellemi tulajdon olyan erőforrássá válik, hogy nemcsak piacvédelmi, hanem piacszerzési célokból, minősített innovációs eredmény birtokában, aktív eszközként tudják használni a magyar vállalkozások. Ezt azonban nem adják ingyen. Az oktatásban, a menedzsmentképzésben, a nemzeti innovációs pályázati allokációban és az eredménykötelmekben is meg kell jelennie a globális kiválóságnak, szabadalmazhatóságnak. Nekünk úgy kell dolgoznunk, hogy realitássá váljon a nemzeti szabadalmi eredményesség megkétszerezése 2016-ig. Az új tervezési időszak az európai szabadalmi oltalom megszerzésének lehetőségével új esélyt és feladatot kínál.
