Új technológiával újra él a ComGenex

„Hat éve a ComGenex eladása a térség legnagyobb biotechnológiai exitje volt és talán még most is az egyik legnagyobbnak számít Közép-Európában” – kezdte a nem szokványos döntés előzményeinek felidézését Ürge László, a ComInnex Kutatás-Fejlesztési Zrt. igazgatósági tagja. Az 1992-ben alapított, gyógyszerkutatási és biotechnológiai innovációval foglalkozó ComGenexet, amely egy nagy technológiai ugrással felgyorsította a gyógyszerkutatást, 2006-ban adták el a Nasdaq-on jegyzett Albany Molecular Research (AMRI) gyógyszeripari cégnek. A tranzakcióval a ComGenex lett az amerikai cég európai uniós bástyája, ám a piaci környezet megváltozásával idén márciusban az AMRI mégis úgy döntött, hogy bezárja a budapesti egységet. Ezzel el is tűnhetett volna a ComGenex öröksége.

A ComInnex cégcsoport azonban úgy ítélte meg, hogy innovatív megoldásokkal, egy „új ComGenex” képes alkalmazkodni a megváltozott környezethez. „Mi ebben látjuk a lehetőséget, ezért döntöttünk úgy, hogy újra elindítjuk a céget, egyelőre a ComInnex keretében” – nyilatkozta lapunknak Ürge László. A tervük az, hogy a vállalat jövőre már önálló spin-off cégként működhet tovább. A számításaik szerint új, értéknövelő technológiákkal hamarosan olyan teljesítményre lesz képes, amely néhány év múlva egy újabb exitet tesz lehetővé.

A szükséges technológiákat a ComInnex biztosítja az újjászülető vállalkozáshoz. A megfelelő szaktudást a korábbi szakemberek és a professzionális management átvételével érték el. „A cégcsoportban meglévő technológiákkal versenyelőnyre tehet szert a ComInnex; korábban a csoport más vállalatai hasonló technológiákkal értek el sikereket” – tudtuk meg Makara Gergely kémiai igazgatótól, aki előzőleg az AMRI Hungary vezérigazgatója volt. Erre a versenyelőnyre máris van bizonyíték. Az újraindulás óta a világ négy nagy gyógyszergyárával és agrokémiai cégével kötöttek együttműködési szerződést, s jövőre további 3-4 nagy céggel várható hasonló megállapodás, ami megalapozhatja a komoly növekedést a következő évekre. Jelenleg 32 fővel működik a cég, jövőre terveik szerint 50 főre bővül a létszám, az itt dolgozók 90 százaléka kutató-fejlesztő szakember.

Mit tudnak azok a technológiák, amelyekre a ComGenex újraindulása épül? „Ezek olyan technológiák és megoldások, amelyek a gyógyszerkutatást és -fejlesztést hatékonyabbá tudják tenni” – válaszolta kérdésünkre az igazgató. „Eddig egy vegyész 200 fokig tudott dolgozni, a ComInnex technológiájával azonban a paramétertér kiterjeszthető 600-800 Celsius fokra, amivel a cég olyan új molekulákat – potenciálisan gyógyszermolekulákat – képes előállítani, amit a versenytársai nem. Ez olyan értéket képvisel, amibe megéri befektetni. Stratégiai szempontból igen előnyös volt, hogy egy működő inkubációs infrastruktúrában indítottuk el a céget, ezáltal a management a cég felállítása helyett az üzletfejlesztésre fókuszálhatott, így a vállalkozás sokkal hatékonyabban tudott működni és fejlődni.”

Nem túl nagy kockázatvállalás a ComGenex újraindítása a mai válságos időkben? „De, mindenképpen, anyagi és üzleti kockázatot jelent” – ismerte el Ürge László. „Ha valaki biztosra akar menni, akkor annak nem az innováció területén kell üzletet keresnie” – tette hozzá.

Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az utóbbi években nagy változásokon megy keresztül a gyógyszeripar. A gyógyszerkasszák a gazdasági válság miatt nemcsak Magyarországon, hanem máshol is sokkal szigorúbbak. Ez a gyógyszeripar szereplőit arra kényszeríti, hogy költséghatékonyabbak legyenek a kutatás-fejlesztésben. „Csak magas hozzáadott értékű technológiákkal és szolgáltatásokkal lehetünk versenyképesek Európában, ehhez pedig innováció kell. Csak így tudjuk megakadályozni azt, hogy a munkahelyek átkerüljenek Ázsiába. A feladatunk a ComInnex esetében az, hogy megtervezzük azt az értéknövelő stratégiát a következő három-négy évre, amely lehetővé teszi az újabb exitet ebben a teljesen megváltozott környezetben” – hangsúlyozta Ürge László.

Ezt azért emelte ki Ürge László, mert meggyőződése, hogy csak stabil és hosszú távú, kiszámítható innovációs politikával és intézményrendszerrel lehet eredményt elérni. Szerinte erre ad reményt az új kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia.

„Nagyon fontos előre lépés, hogy van egy átfogó stratégia, amely megpróbálja rendszerbe helyezni az innovációt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a megvalósítás eszközrendszerében bőven van még mit javítani a tervezeten” – tette hozzá. „Ahhoz, hogy a 2014 utáni időszakban ki tudjuk használni az európai uniós lehetőségeket, és több innovációs forrást tudjunk elhozni, már most hatékonyan kell cselekedni. Ellenkező esetben az innováció területén tovább fog nőni lemaradásunk az élmezőnyhöz képest.”

Ezt azért emelte ki Ürge László, mert meggyőződése, hogy csak stabil és hosszú távú, kiszámítható innovációs politikával és intézményrendszerrel lehet eredményt elérni. Szerinte erre ad reményt az új kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia.

„Nagyon fontos előre lépés, hogy van egy átfogó stratégia, amely megpróbálja rendszerbe helyezni az innovációt. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a megvalósítás eszközrendszerében bőven van még mit javítani a tervezeten” – tette hozzá. „Ahhoz, hogy a 2014 utáni időszakban ki tudjuk használni az európai uniós lehetőségeket, és több innovációs forrást tudjunk elhozni, már most hatékonyan kell cselekedni. Ellenkező esetben az innováció területén tovább fog nőni lemaradásunk az élmezőnyhöz képest.”-->