Átlagos év előtt állnak a gazdák

– A 2012-es esztendő enyhén szólva sem fog a Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdák arany évei közé kerülni. Hogyan értékeli a hátunk mögött hagyott időszakot?

– A tavalyi év sajnos az előző évek átlagához képest is rendhagyó volt megyénkben – nem pozitív értelemben. Már az esztendő is nehezen kezdődött, ugyanis a kalászos gabonák alig keltek ki a rendkívüli csapadékhiány miatt. A szántást, a talajmunkákat sem tudták megfelelő minőségben elvégezni a gazdák, a talaj állapota ugyanis nem tette lehetővé a munkafolyamatok normális ütemezését. Ráadásul a kora tavaszi és a késő tavaszi időszakban is többször voltak kénytelenek a gazdák a fagykárral szembesülni. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a kertészeti kultúrák – gyümölcsök, szőlők, valamint a korán elvetett, de a fagyra érzékeny növények, mint az olajretek, mustár, őszi káposztarepce – károsodtak jelentős mértékben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében sajnos a káposztarepce jelentős része kifagyott, de a kora tavasszal vetett káposztafélék szintén károsodtak. Az év további időszakában pedig a csapadékhiány kísérte végig a gazdák életét. Csak egy adat a gondok szemléltetésére: az ötvenéves átlagnak megfelelő ötszáznegyven milliméteres csapadékmennyiség helyett még annak felét sem érte el a lehullott csapadék a megye területén. Ez az aszályos állapot ráadásul nem csak egy-két hónapig tartott, hanem egészen október végéig. Ennek megfelelően a termésmennyiségek a gabonáknál is hagytak némi kívánnivalót maguk után. Még úgy is, hogy az őszi kalászos növények viszonylag jobban tűrik az aszályos hónapokat: a rozs, a tritikálé, az őszi búza relatíve elfogadhatóan teremtek. Viszont a nyári kapásnövények, mint például a kukorica és a napraforgó sokkal nagyobb mértékben károsodtak. Utóbbi növény szerencsés esetben megfelelő talajállapotba került, és meg tudta közelíteni az elfogadható termésmennyiséget, kukoricát azonban régen takaríthattak be ennyire keveset a környékbeli gazdálkodók. Szerencsére a gabonaárak változása nagyjából ellensúlyozta a terméskiesést, a magasabb egységárak segítettek némileg enyhíteni a gazdák kárait. Ha tehát summázni akarjuk a tavalyi évet, akkor azt lehet elmondani, hogy gyenge-közepes évet zártunk.

– A gazdák kárenyhítési bejelentései is ezt fogják várhatóan alátámasztani.

– A gazdálkodóknak folyamatosan, a kár bekövetkezése után rögtön be kellett jelenteniük az elszenvedett károkat. Pontos adatom arra vonatkozóan egyelőre nincs, hogy hányan és hány esetben jelezték ezt. Úgy vélem, hogy a káresemények feldolgozása kapcsán a gazdák kárainak ellentételezése – mivel azokat befolyásolta az egységár – néhány helyen csalódást fog okozni. A kárnak ugyanis el kell érnie a harminc százalékot egységesen. Ha nem éri el, akkor kevesebb károsult tud hozzájutni a kárenyhítésre szánt összegekhez. Az adatok feldolgozása jelenleg is folyik, pontos adatokat február közepén tudunk mondani. Annak ellenére azonban, hogy ilyen nehézségek voltak a gazdaságban, az objektív felmérések következtében azok, akik a legjobban rászorulnak a károk kapcsán a segítségre, azok meg fogják kapni a kárenyhítési összeget.

– Másik problémakör, de ez is nagyban érinti a megye gazdatársadalmát: a fiatal gazdák egyre kevésbé aktivizálják magukat, melynek eredményeképp lassan már „nyugdíjas” tevékenységgé válik a gazdaságok vezetése.

– Valóban, ezt a problémát mi is észleljük. Nagy gond, hogy a fiatal gazdák a gazdaságban a megfelelő körülmények, a közeg hiányosságai miatt nem igazán szeretnének belevágni a gazdálkodásba. Meglátásom szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a mostani fiatalok már egy olyan korszakban nőttek fel, ahol hiába rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültséggel, az ágazat szélsőséges kitettsége miatt, illetve a források hiányosságai, a támogatások szegényessége miatt rengeteg nehézséggel szembesülnek. Így jelenleg nem csak a megyénkben, sőt nem is csak az országban, de egész Európában elöregedni látszik a mezőgazdaság. El kell határozniuk a döntéshozóknak, hogy biztosítanak-e megfelelő lehetőségeket a fiatalok számára, hogy legyen kedvük és lehetőségük saját, versenyképes gazdaságok kiépítésére. Erre megfelelő forrásokat kell biztosítani, át kell értékelni a lehetőségeket. Sokkal többet kellene ugyanis kínálni a fiataloknak, mert hiába felkészültek és fogékonyak, ha a mezőgazdaság tőkeigénye miatt már az indulásnál hátrányba kerülnek. Ha ezen sikerül változtatni, akkor sokkal jobb eredményeket tudnak majd ők is felmutatni a megyében és szerte az országban egyaránt.

– Nem csak a fiatalok, hanem mindenki számára nagy kérdés, hogy a nehéz 2012-es év után mi történik majd idén a mezőgazdaságban?

– Az idei év már most könnyebben indul, mint a tavalyi. A tavaly októbertől lehullott csapadék segített abban, hogy a talajmunkák a megfelelő időben és minőségben kezdődjenek el. Már most látni, hogy szépen kikeltek az őszi gabonafélék – ez pedig elég biztató alapot ad erre az esztendőre. A megfelelő színvonalon elvégzett talajátmunkálás, a szántás miatt sokkal kedvezőbb kilátásaink lehetnek. Külön kiemelném, hogy a gazdák által igényelt normatív támogatásokat időben megkapták, így a forrásokat is a lehető legoptimálisabb elosztást közelítve költhetik el a művelésre, gépekre, műtrágyára. A tavalyihoz hasonló szélsőséges időjárás természetesen még keresztülhúzhatja gazdatársaim számításait, azonban úgy vélem, hogy jelen pillanatban joggal reménykedhetünk egy átlagos, ezzel együtt a tavalyinál nagyságrendekkel jobb évben Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságát figyelembe véve.