Az utcát fűti a házak fala
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar piacon az elmúlt években folyamatosan csökkent az épület-hőszigetelők értékesítése, ugyanakkor a cég az idén is nehézségekre számít, ha nem indul be egy jelentősebb támogatás az épületenergetika terén. Pedig makrogazdasági szempontból is fontos lenne egy támogatási program, hiszen az épületek külső hőszigetelése csökkenti az ország energiafüggőségét, ugyanakkor pozitív hatással van a foglalkoztatottságra és az áfa-bevételekre.
Ausztriában és Németországban a homlokzatra 10 centiméternél vékonyabb szigetelést már régen nem tesznek fel, a tetőket pedig 25–30 centiméteresekkel szigetelik. Nálunk egyelőre az is eredménynek számít, hogy tíz év alatt 4-5-ről 8,2 centiméterre nőtt a tárgyévben vásárolt homlokzati szigetelések átlagos vastagsága. Nem is csoda, hogy a hazai épületek energiafelhasználása 50-60 százalékkal nagyobb az uniós átlagnál, a nyugat-európai szinthez képest pedig még nagyobb mértékű az elmaradás. Emiatt nem csak a vásárlóerő- és hitelhiány okolható, hanem az is, hogy a 2006-tól hatályos épületenergetikai rendelet szigorúbb ugyan, mint az elődje volt, ám jelentősen elmarad a kívánatostól. Így például az épületek külső falfelületének hővesztesége a rendelet szerint másfélszer nagyobb lehet, mint Csehországban vagy Szlovákiában.
A termelőüzemmel Győrben, Gyöngyösön és Szekszárdon rendelkező cég létszáma ma is kilencven, akárcsak a válság kezdetekor, pedig a 2010-es és 2011-es év nagyon nehéz volt. Recesszió, kiéleződött verseny, csökkenő árak jellemezték a magyarországi hőszigetelőanyag-gyártó iparágat. A termelői árak esése azonban olyan szinten tette veszteségessé az ágazatot, hogy már csak önvédelemből is emelni kezdték áraikat.
Mivel a környező országokban is vannak épületszigetelő-gyárak, nehézkes az export. A győri székhelyű vállalat – amelynek termelési mennyisége az elmúlt három évben stagnált – ugyanakkor újabban éppen Ausztriába szállít magasabb feldolgozottságú padlásszigetelő termékeket.
Megrendeléseket hozhat az EU-irányelv
Az Austrotherm és az ágazat egyaránt sokat vár az Európai Unió irányelvétől, amely szerint 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 százalékát évente fel kell újítani. Ez egyben forgalmat teremthet az iparág számára. Ugyanakkor a hazai gyártás ellenére a piac egynegyedét az import termékek fedik le, bár – azok mechanikai szilárdsága jóval gyengébb. Mivel a polisztirol habok termelői árának 60-70 százaléka az alapanyagköltség, ha egy gyártó ezen spórol, versenyképesebb árakat érhet el.


