Harminc éve indult meg a hazai magánüzletek felfutása

JÖVŐKÉP Kertész Rezső Kisosz társelnök szerint a mikro- és családi vállalkozásokra nagyobb szükség lesz, mint valaha

Harminc éve, 1983-ban indult meg intenzíven a hazai magánkereskedelmi üzlethálózat bővülése – emlékeztet Kertész Rezső, a Kisosz Somogy megyei szervezetének ügyvezető társelnöke, aki ugyancsak abban az évben került a szervezet élére. – Egy év alatt 26 százalékkal, több mint ezeregyszázra nőtt a somogyi üzletek száma. Sorozatban nyíltak a kis magánboltok, vendéglátó üzletek. A nyolcvanas évek első felét kifejezetten a kiskereskedelem intenzív fejlődése jellemezte. Abban az időben rendkívül szigorú feltételekkel lehetett üzletet nyitni, mégis ekkor indult el az igazi magánkereskedelem Magyarországon. Ez a folyamat 1995-ig, az első „Bokros-csomagig” tartott. A rendszerváltás időszakában a munkahely nélkül maradt, elbocsátott emberek többszázezer forint kamatmentes kölcsönt kaptak, ha vállalkozásba kezdtek. A következő korszak a multik bejövetele; az üzletláncok, nagyáruházak többsége a városközpontokban kapott helyet, emiatt legalább negyven százalékkal csökkent a városi és városkörnyéki kiskereskedők forgalma.

Kertész arra emlékeztet: harminc éve egy magánkereskedésbe – normális ügyvitel mellett – szinte nem lehetett belebukni. Ma hatalmas a kockázat egy új üzlet nyitásakor. Jelenleg a boltok harminc százaléka „borotvaélen táncol”. Elég egy jogszabályi változás, egy nagy konkurens megjelenése és rövid úton tönkreteheti a vállalkozást…Valaha az önkéntes tagság ellenére a kereskedők és vendéglátósok 91-93 százaléka csatlakozott a Kisoszhoz, igaz, hogy a boltnyitástól kezdve az útlevélkérelem elbírálásán át a keretes áruk, mint a hús, a sör beszerzéséig, vagy a hitelfelvételig kikérték és elfogadták a véleményüket. S hogy mit hoz a jövő? A Kisosz-társelnök szerint a mikro- és családi vállalkozásokra nagyobb szükség lesz, mint valaha, mert a kiskereskedelemben és a vendéglátásban a munkahelyek rendelkezésre állnak, azok megtartása és abban dolgozók létszámának bővítése lehetne a követendő cél, melyhez forgalomnövelés és az elvonások csökkentése lehetne az eszköz. – Miközben azonban hangoztatják a kkv-szektor támogatását, kevés olyan intézkedést látunk, ami ezt alá is támasztaná. A játékgépek megszüntetése, a dohánytermékek árusításának „kiszervezése” (hallani az alkoholtermékekről is) kifejezetten ronthatja (főleg a kisebb településeken) a kis üzletek jövedelempozícióját ás felgyorsíthatja az üzletbezárásokat, ami ugye a munkanélküliséget növelné...