Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2012-ben bevezetett telefonadó ügyében. A bizottság értékelése szerint az intézkedés szembemegy az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelvvel – írja a Népszabadság.
A lap azt írja, hogy az indoklás szerint ugyanaz a kifogása a bizottságnak, mint az előző, 2010-ben bevezetett (idén januárban megszűnt) különadóval kapcsolatban, azaz, hogy az adóból származó bevételeket nem a távközlési tevékenységek fedezésére, hanem a költségvetés egyensúlyának javítására fordítják.
A költségvetési lyuk betömését egyébként éppen Matolcsy György mondta el az adó bevezetésének indokaként annak parlamenti megszavazásakor. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az adó mértéke hívásonként és megkezdett percenként két forint. A kormány az adóból évi 44 milliárdos bevétellel számolt.
„Ezzel nem biztos, hogy számolt a kormány” – mondta a Világgazdaságnak Keszeg Ádám. A Raiffeisen Bank elemzője szerint azonban benne volt a pakliban, hogy Brüsszel megkérdőjelezi az adó jogosságát. „Az előző adót – telekommunikációs cégekre kivetett válságadót, ami teljesen egyértelműen szembement az EU-s elvekkel – próbálták ellensúlyozni a telefonadóval” – jegyzete meg.
A kormány nem hátrál meg
„Magyarország nem kívánja módosítani a távközlési adóról szóló törvényt. A kormány álláspontja szerint a Bizottság által vitatott intézkedés teljes mértékben megfelel a közösségi jognak” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kormány 2012. év közepétől távközlési adót vezetett be – emlékeztet az NGM. A tárca szerint a Bizottság által vitatott adó jól illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és a forgalmi-fogyasztási adók súlyának növelését célzó politikájába, továbbá a kormány számításai szerint az adóból származó bevételek a következő években, hosszú távon is kiszámíthatóvá teszik az államháztartást.
Az NGM azt írja, az Európai Bizottság a telefonadót illetően azt kifogásolja, hogy mivel a telefonadó kifejezetten a távközlési társaságokra vonatkozik, sérti a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) azon előírását, mely szerint a távközlési szektort csak olyan díj terhelheti, amely az engedélyezési költségekkel arányban áll. „Azonban Magyarország álláspontja szerint a telefonadó – nemcsak elnevezésében, hanem tartalmában is – nem díj, hanem adó, ezáltal nincs összefüggés a hivatkozott irányelvvel. Az irányelvnek nem is lehetett célja adójogi szabály alkotása, hiszen azt nem az adójogszabályokra vonatkozó eljárási rend szerint – nem egyhangúsággal – fogadták el”, érvel Matolcsy György minisztériuma.
A telefonadó célja, hogy jelen gazdasági környezetben az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adózók fokozottabban vegyék ki részüket az államháztartás egyensúlyának javításában – olvasható a közleményben. Úgy vélik, a telefonadó – rá vonatkozó uniós jogszabály hiányában – jogszerűen, nemzeti hatáskörben hozott törvényi intézkedés. Erre tekintettel Magyarország kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bíróság előtt is megvédje - zárul a közlemény.
Az Európai Bizottság szakértői a BruxInfónak azt mondták, „meggyőződésünk, hogy ebben az esetben a magyarok rosszul jártak el, a telefonadó ugyanis kifejezetten a távközlési szektort sújtja”. Kérdésükre elmondták, a kormánynak természetesen jogában áll adót kivetni, de „ez nem egy általános adó, ez esetben tiszteletben kell tartani a szektor speciális szabályait”.
