"Minden szektorra lövünk" – itt vannak a kormány nagy adócsökkentési programjának részletei
Minden szektorra lövünk - ezt mondta Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, miután Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek kamara elnöke a két szervezet 11 pontból álló adócsökkentési javaslatát. Az államtitkár szerint a csomag a 230-240 ezer vállalkozást érint.
Adócsökkentési program: így emelkedik az áfa alanyi értékhatára
Jelenleg 18 millió forint értékhatár alatt nem kell a cégeknek áfát, ezt az összeghatárt, amit 2010 óta négy alkalommal emeltek, 2026-tól lépcsőzetesen növelik, előbb 20 millióra, majd 2027-től 22, 2028-től 24 millió forintra.
Főként az építőipart, a kereskedelmet, tanárokat érinti az értékhatár emelése.
Az átalányadózók értékhatárának emelésével 110 ezer cégnek segítenek. Ezek a vállalatok most a jövedelmük 40 százaléka költségként elszámolható, ez emelkedik 45, majd 50 százalékra. Hangsúlyozta, kedvezőbb, mint aki tételesen elszámolja a költségeit, azonban nem a valós költségeket számolják el, hanem a törvény határozza meg, hogy mekkora összeg tekinthető költségnek. Összesen 11-12 milliárddal segíti az intézkedés a szektort.
A harmadik a szocho alapjának egységessé tétele, most különbséget tesznek. Havonta 112 -szeres szorzót alkalmaztak, mostantól 140 ezer egyéni vállalkozónak fog csökkenni az adófizetési kötelezettsége 10 milliárd forint értékben. Vállalkozói kivét esetében akkor is be kellett fizetni a szochot, attól függően, hogy milyen végzettség kellett a szakmához.
Vonzóbbá válhat a kiva, beruházásokat támogat a kormány
A kisvállalati adónál a belépési értékhatárt emelik, hogy egy kedvezőbb adózási forma legyen. hangsúlyozta, fontosnak tartják, hgoy a cégeknél legyen méretugrás, ezért fognak könnyítést az adónemben. Azt mondják, hogy érdemi tőkével rendelkező körből emelkedhet ki a nemzeti bajnok.
Jelezte, hogy az adókulcshoz nem nyúlnak hozzá, de 3000-5000 vállalkozó számára lehetőséget jelent, hogy belépjenek.
Itt főleg középvállalatok vannak, azt várják, hogy beruházásokat is támogatni tudják ezzel a lépéssel. Gerlaki Bence fontosnak nevezte, hogy aki nem akarja osztalékként kivenni a nyereséget, azoknak érdemes átgondolni, hogy a tao-hoz képest kedvezőbb formába lépjenek át. Jelenleg 100 ezer vállalkozás adózik a kiva szerint.
A következő pontra rátérve Gerlaki elmondta, a cégek egyharmada a tao-t választja, éves szinten 400 milliárd forint értékű adókedvezményt kapnak itt a vállalatok. A fejlesztési adókedvezményt tartalmazó összeget beemelnek egy uniós szabály szerint a tisza ipar jog szerint, ami felhasználható energetikai cégek számára.
A fizetendő társasági adót tudják a jövőben csökkenteni 80 százalékos mértékig.
Az NGM-nél kell jelentkezniük a cégeknek, vagy kérelmet beadniuk. A nagyvállalatok és kisvállalatok is igénybe tudják venni. A kármentesítés jogcímen 2026-tól a tao-ban elérhető lesz a beruházási támogatás, kimondottan a barnamezős beruházásokat fogják támogatni, főleg lakásépítési beruházásokat tudnak majd a fejlesztők végrehajtani, 100 millió forint értékű beruházások esetén vehető igénybe.
2026-tól az energetikai beruházásokat és támogatják, hogy a Robin Hood-adóból leírhatják az adófizetési kötelezettségüket, 80 százalékos mértékig. Jelenleg 6 nagy elosztó cég van, köztük az MVM, illetve Opus. Hangsúlyozta, hogy a 2027-ben fejleszthetnek már, az eredeti tervekhez képest egy addicionális beruházás lesz.
Elhalasztja a kormány az üzemanyag jövedéki adójának emelését
Hetedik lépésben a kiskereskedelmi adó értékhatárait valorizálják, a legkisebb cégeket úgy segítik, hogy az 500 milliós értékhatárt egy milliárdra emelik, azaz ennyi alatt nem lesz adófizetési kötelezettség. Továbbá 50 és 150 milliárdra növelik az értékhatárokat az adókulcsok változatlansága mellett. Ennek költségvetési hatása az egyik legnagyobb, mintegy 26 milliárd forint.
Az infláció követő adóemelésről Gerlaki elmondta, hogy fontos intézkedés, de azt a döntést hozták a kamarával, hogy eltolják az üzemanyagárak adóemelését.
Ez 8-9 forintos üzemanyagár-emelkedést jelentene januártól, amivel a szomszédos ország átlagárai fölé nőnének a magyar üzemanyagárak.
Azt azonban jelezte, hogy a magyar jövedéki adótartalom még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
A kormány három pontban csökkenti a vállalatok bürokratikus terheit, a 20 százalékos értékhatár kapcsán elmondta az államtitkár, hogy csak azért ennyivel, mert ez egy uniós szabály, emelnének egyébként jobban is. Ez 5-10 ezer mikrovállalkozónak segíthet, ami azért fontos, mert nem kell a kiegészítő mellékletet megcsinálni, ehhez egy mintát is adnak. Ezen felül az egyéni vállalkozók biztosítotti bejelentését a NAV hivatalból teljesíti a NEAK felé, sőt jövő évtől a szocho bevallás gyakoriságát 12-ről 4-re csökkentik.
Balog Ádám: nagyobb együttműködésre van szükség a gazdaság és a kormányzat között
Balog Ádám, a MKIK alelnöke arra hívt fel a figyelmet, hogy nagyobb együttműködésre van szükség a kormány és a gazdasági szereplők között. "Beszélgetnünk kell" - hangsúlyozta, a legfontosabbnak nevezte az egyszerűsítést, mivel erre van a legnagyobb szükségük a cégeknek. Kiemelte, hogy van pár olyan változás, ami az állam irányítási, szabályozási eszköze, ezzel szerinte az állam is jó irányba próbálja terelni a változásokat.
Szívemnek különösen fontos a kiva, nem gondoltam, hogy ilyen népszerű lesz
- árulta el Balog Ádám, hozzátéve, hogy Magyarországon vannak erős kkv-k, rájuk kell építeni a gazdaságot, a kiva pont nekik jelent segítséget.
Szabados Richárd: órási a népszerűsége a fix, 3 százalékos hitelnek
Az NGM államtitkár, Szabados Richárd ismertetése szerint már 7000 vállalkozás 387 milliárd forint értékben jelentkezett a kkv-k a fix 3 százalékos Széchenyi kártya hitelre az elmúlt egy hónapban, ami felülmúlja a várakozásokat. A bankadó és bankszektor kapcsán jelezte, hogy helye van a közteherviselésnek, amit három számmal támasztott alá:
- a konszolidált adózott eredmény 1900 milliárd forint, ami több mint duplája a korábbinak,
- a tőkearányos jövedelmezőség a harmadik legmagasabb,
- a nettó kamat marzs pedig a második legmagasabb az unióban.
Szerinte a bankadó emelkedésének bőven van helye, Palócz André, a minisztérium szóvivője ehhez annyit fűzött hozzá, hogy ezzel szemben vannak olyanok, mint Tisza Párt, illetve párt gazdaságpolitikusa, Kármán András, aki csökkentené a bankadót.
Független a szocho csökkentése ettől a csomagtól
Gerlaki Bence újságírói kérdésre elmondta, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem része ennek a programnak, az külön pályán van tőle. A minimálbér-megállapodás függvénye, hogy valóban csökkenti a szocho-t a kormány.
Jelenleg a bankszektorról született döntés
- mondta szűkszavúan egy másik kérdésre Gerlaki, hogy tervezi-e a kormány másik szektorális adók emelését. Az államtitkár arról is beszélt, hogy 2026 szeptemberétől kötelező lesz az E-nyugta, ami a kisvállalatoknak teher lehet, de később a minimális tehernövekedés jelen majd segítséget. Azt várják cserébe a cégektől, hogy fizessék be az adókat. Példaként emelte ki, hogy az áfarés 22 százalékról 3 százalék alá csökkent, az utóbbi időben ez visszaemelkedett, ezen szeretnének most változtatni.
