Nem éri meg sem disznót, sem pedig tehenet tartani
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÁLLATTARTÓK Sok vállalkozó azért nem tud kiszállni, mert támogatást kapott, ezzel évekre elkötelezte magát
Egyre kevesebben foglalkoznak állattartással Tolna megyében is. A drasztikus csökkenés különösen az elmúlt tíz évben szembetűnő. Az állattartók arra hivatkoznak, hogy nem éri semmilyen haszonállattal foglalkozni, egyrészt a magas takarmányárak, másrészt a piac kiszámíthatatlansága miatt. Ugyanakkor nagyon sok vállalkozó nem tudja felszámolni a sertéstelepét vagy a tehenészetét, mert kedvezményes hitelt vett fel, illetve sikeres pályázatával állami támogatáshoz jutott és ezzel egyidőben aláírt egy szerződést miszerint 10-15 évig folytatja a tevékenységét.
Tolnában – a legutolsó mezőgazdasági összeírás adatai szerint – ez év június 1-én regisztrált állatlétszámok továbbra is stagnálást tükröznek. A megyei gazdálkodók által istállózott 22 ezer szarvasmarha és 146 ezer sertés – amelyek az országos állományok 3 illetve 5 százalékát jelentik – tavaly júniushoz képest számukban nem változtak, áll a statisztikai hivatal megyei jelentésében. Régiósan és országosan ettől valamelyest eltérően alakult az állatok száma: bár a szarvasmarha-létszám a Dél-Dunántúl egészében is változatlan maradt, országosan azonban számottevő növekedést tapasztaltak. A sertésszám ugyanakkor 2011 júniusához képest mind régiós, mind országos szinten jelentősen csökkent.
Az anyaállatokat tekintve Tolnában a tehenek száma tavalyhoz képest valamelyest nőtt, az anyakocáké nem változott. Országosan ugyanakkor az elmúlt egy évben a tehenek száma számottevően nőtt, az anyakocáké kismértékben csökkent.
Jelentősen növekedtek a költségek a tehenészetekben, mondta Gamos András, a Paks-földespusztai székhelyű Milk-men Kft ügyvezető igazgatója. A magas takarmányárak mellett, a gázolaj jövedéki adójának növelése, az áfa- és a termékdíj emelése, a munkabér-jellegű kiadások növekedése mind begyűrűzött az árképzésbe. A gazdasági válság hatása erőteljesen érződik a belföldi értékesítési adatokban is.
Tavaly hazánkban mintegy 1,34 milliárd liter tejet vásároltak fel a kereskedők. Ez a mintegy 2 milliárd literes magyar kvótamennyiség 69 százaléka az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint.
