Nemsokára jön a romániai ivóvíz

Beérőben a sok éve dédelgetett terv: az új román kormány felállása után megszülethet az a magyar-román kormányközi megállapodás, amelynek keretében Romániából érkezik vezetékes ivóvíz egyes Békés megyei településekre. A határon átnyúló projekt révén 2013 végétől küldhetnek Aradról napi 30 ezer köbméter ivóvizet Magyarországra a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) főtitkárától kapott tájékoztatás szerint. Nagy Edit elmondta, hogy az importvizet össze fogják keverni a megyében kitermelt vízzel, így a szolgáltatott víz minősége már maradéktalanul meg fog felelni az uniós normáknak. Ma ugyanis Békés megye egyes szolgáltatási területein magasabb az ivóvíz arzéntartalma az unió által engedélyezett literenkénti 10 mikrogrammnál. (A víz nagyobb távolságokra való elszállítására ma is sok példa van Magyarországon, például Budapestről is nagy mennyiségű, jó minőségű ivóvíz jut el a környező településekre.)

Ma tizenegy megyében vannak arzénszennyezett települések, néhol a méreg mennyisége eléri az uniós határérték tízszeresét. Már az EU-ba is úgy kellett volna belépnünk, hogy akkorra vízminőségi normáknak megfelelő vezetékes víz jut el az összes háztartásba, de nem tettünk eleget e kötelezettségünknek. A kormány tehát ideiglenes mentességet kért, és kapott a „méregtelenítésre”, de kicsúszott a 2009. december 25-i határidőből is. Mivel látható volt, hogy nem tudjuk a végső, 2012. december 25-i határidőt sem tartani, a kormány tavaly ősszel úgy döntött, hogy amíg meg nem születik a még lemaradó településeken is a végleges arzénmentesítő megoldás, a honvédség bevetésével tisztított vizet kell osztani, ahol az uniós határérték feletti a víz arzéntartalma. A vizet a HM EI Zrt. vezette konzorcium juttatja el az arzénes vizű települések lakosságának. Igaz, a Népszava értesülése szerint helyenként egyhetes késéssel fogott munkába, s volt, hogy barnás vizet osztott. (Laptársunk kevesellte az ingyen adható, fejenként kétliteres mennyiséget is, mondván a Mavíz adatai szerint naponta legalább három-négy liter vizet iszunk meg, illetve használunk fel főzéshez.)

Mégis előbbre járunk, mint a 2009-es határidő lejárta után, amikor az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Szervezete – a Magyar Narancs korábbi cikke szerint – egyszer szerzett érvény annak a 201/2001-es kormányhatározatnak, amely alapján akkortól minden olyan településen, ahol az ivóvíz minősége nem felel meg a közösségi határértékeknek, minden ingatlantól 300 méteren belül, vagyis 600 méteres sugarú körben a helyi önkormányzatnak elosztó központokat kell felállítania. Ezekből naponta minden ott élő 3 liter zacskós vagy palackozott vizet kellett volna ingyen kapnia. Ám ez az ingyenesség például a 4200 lelkes Medgyesegyházán évi 170-180 millió forintba került volna.

Most viszont már osztja a vizet a konzorcium, amelynek a HM EI mellett a Currus Zrt. és a Hidorfilt Kft. alkot. A kijelölt településeken saját fejlesztésű, konténeres víztisztító és vízosztó készüléküket helyezik üzembe. E berendezésekből korábbi közlések szerint 2013. június végéig mintegy 200-ra lehet szükség. Minderre az állami költségvetésből 2012-ben és az idén is 2,85 milliárd forint állt rendelkezésre, összesen tehát 5,7 milliárd forint.

A konténerek szűrőpaneljeit és egyéb kiegészítő technológiai rendszereket szállító Hidrofilttől eddig mintegy 100 berendezést rendeltek a cég minőségügyi vezetőtőjétől kapott tájékoztatás szerint. Borsos Krisztina elmondta, hogy a konténerbe épített vízkezelő rendszerek a kezelendő víz minőségétől és mennyiségétől függően végleges megoldásként is alkalmazhatóak, mert sorosan több konténer is összeilleszthető. Erre számos példa van a Hidrofilt Kft. gyakorlatában, de főleg külföldön –, Oroszországban, Kazahsztánban, Szaúd-Arábiában és Jordániában –, és nem kifejezetten arzénmentesítő, hanem általános víztisztítási céllal.

Végleges megoldás azonban csak akkor jelenthetnek a konténerek, ha az érintett települések egyébként is ezt a módot választották arzénmentesítő, uniós (KEOP) támogatást élvező programjukban. Minderre egyébként országos szinten 141 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007-2013-as költségvetésben. Annak érdekében, hogy az érintett települések sikerrel pályázhassanak a pénzre, és megvalósíthassák programjainkat, a kormány a 1224/2011-es határozatával átvállalta a beruházások önrészét. Az önkormányzatok, helyi adottságaik szerint többféle megoldás közül választhatnak Nagy Edit tájékoztatása szerint. Csatlakozhatnak más vízellátó rendszerhez (mint az aradihoz), telepíthetnek új víztisztítót, korszerűsíthetik meglévő technológiájukat és kiépíthetnek új vízbázist is.

Eredetileg 175 település volt azon a listán, amelyek még nem fejezték be, vagy el sem kezdték az arzénmentesítést, ezért a vízosztó konzorcium felvette velük a kapcsolatot, azóta azonban e szám csökkent. A munka a legaktívabb településeken már 2001-ben megkezdődhetett, amikor a kormány kidolgozta az országos ivóvízminőség javító programot.

Nincsenek veszélyben a vízdíjak

Piaci vélemények szerint sok önkormányzat mégsem sürgeti az arzéntalanítást, mert a beruházás költségek miatt meg kellene emelni a vízdíjakat, ami nem túl szerencsés lépés az önkormányzati választások előtt. Mások szerint ez az aggály alaptalan, hiszen az önkormányzatok eddig is meglehetősen óvatosan bántak a vízdíjakkal, sőt, sok helyen éppen a kisebb vízdíjbevételek miatt csúszik az 1950-60-as évekre kiépített ivóvízrendszerek felújítása. Az említett aggályok ellen szól az is, hogy ma már a vízdíjakra is a Magyar Energia Hivatal tesz javaslatot, amelynek az általános rezsicsökkentési kampány idején a kormány aligha ad olyan feladatot, hogy kimutassa valamely lakossági tarifa emelésének szükségességét.