Változott az illetéktörvény

Januártól nem csak az egyenesági rokonok, hanem a túlélő házastárs öröklése is illetékmentessé vált, függetlenül a hagyaték értékétől – ez a legfontosabb változás az illetéktörvény 2013-tól hatályos módosításai közül. Az özvegy öröklésének mentessége – hasonlóan az egyenesági rokonok mentességéhez – kiterjed minden vagyontárgyra, így a gépjármű öröklésére is. Fontos, hogy amíg a törvényi változások a 2013. január elsejét követően bemutatott vagy az adóhatóság tudomására jutott ügyekben alkalmazandók, az örökösödési illetékmentességre vonatkozó szabály már a január elsején folyamatban lévő ügyeknél is érvényes – derül ki a NAV tájékoztatójából.

Az öröklés esetében az adóhatóság fizetési meghagyás meghozatala nélkül hozza meg döntését. Fontos, hogy a takarékbetét esetében megszűnik az illetékmentesség, vagyis az örökölt, vagy ajándékként kapott betét után fizetni kell.

Általában kedvezőbbek az ajándékozás szabályai. Egyenesági rokonok esetében már nem kell bejelenteni az így szerzett vagyont, az ügyletet sem. Értelemszerűen illetéket sem kell fizetni. Megváltozott az adásvételekre vonatkozó illetékszabályozás is. Visszterhes vagyonátruházás esetében a vagyonszerzésre egységesen négy százalékos illetékkulcs az irányadó. Kivételt csak a gépjármű megszerzése képez, ott továbbra is a jármű életkora és teljesítménye a meghatározó. Az a szabály sem változott, hogy az illeték mértéke a forgalmi érték egymilliárd forintot meghaladó része után 2 százalék, de maximum 200 millió forint. A jövőben azonban egyenesági rokonok közötti vagyonszerzés mentesül az illetékfizetés alól. Ebben az esetben az eljárás is egyszerűsödik, hasonlóan az örökléshez.

Jelentősen nőtt a 35 évnél fiatalabbak első lakás szerzédéhez kapcsolódó illetékkedvezményének értékhatára és mértéke. Mostantól 8 millió helyett 15 millió forintos forgalmi értéket meg nem haladó lakásnál (tulajdonrésznél) alkalmazható a kedvezmény, amelynek mértéke 50 százalék.

Változott a lakáscsere utáni illetékfizetés is. Ebben az esetben az illeték alapja az elcserélt ingatlanok forgalmi értékének különbözete, amely után az illetéket a szerző félnek kell megfizetnie. Vagyis nem kell arányosítani az illetéket, és annak, aki a korábbinál alacsonyabb értékű lakást szerez (legyen szó cseréről, vagy egy éven belüli értékesítésről/vásárlásról), nem kell fizetnie. Ez a lehetőség azonban csak magánszemélyek számára biztosított. Mentesül a fizetés alól az is, aki saját ingatlanát később lízingszerződés keretében szerezte meg.

A termőföld megszerzésekor a jövőben nem csak az őstermelők, de az egyéni mezőgazdasági vállalkozók és családi gazdálkodók is kérhetnek illetékmentességet. A termőföld fogalma is módosult a termőföldről szóló törvény meghatározásával egyezően.

Sportcélú ingatlanok esetében a tulajdonjog mellett az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra is kiterjed a mentesség. A törvény emellett pontosította azt is, hogy a sporttárgyú illetékmentességek nem sporttelepre, hanem sportcélú ingatlanokra vonatkoznak.

50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknél mindkét esetben 30 000 forint.

50 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezeteknél mindkét esetben 30 000 forint.-->