„Versenytársak vagyunk”

A két világháború között 64 gyógyszergyár működött Magyarországon, ezek közül mindössze öt élte túl az államosítást, négy, jelenleg is ismert cég, a Richter, az Egis, a TEVA (Biogal, Humán) és a Sanofi (Chinoin) a rendszerváltást.

A 90-es évek elején ugyanakkor nyolc, ugyancsak gyógyszergyártással foglalkozó kis- és középvállalat is létrejött, amelyek egyre jelentősebb szerepet játszanak a hazai piacon – tudjuk meg Greskovits Dávidtól, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) Kis- és Középvállalkozások Szekciójának elnökétől.

Ezek a kkv-k egyrészt néhány olyan terméknek a gyártására és forgalmazására alakultak, amelyeknek az előállítása a nagy cégek számára már nem volt rentábilis. Másrészt az idő tájt jelentek meg Magyarországon a multinacionális gyógyszercégek, amelyek kis partnereket kerestek maguknak csomagolásra vagy egyéb szolgáltatásokra – mondta Greskovits Dávid.

Az elmúlt évtizedekben lassan építkezve e cégek mindegyike eljutott odáig, hogy számos betegségre – legyen az vérnyomás- vagy idegrendszeri megbetegedés, esetleg izomgörcs, vagy nátha – az ő készítményeiket használjuk. Közben pedig többen kutatnak és fejlesztenek is. A szekcióelnök szerint tévedés azt gondolni, hogy a gyógyszerkutatás területén ma már csak a nagy cégek vagy azok fúziói rúghatnak labdába. A gyógyszerfejlesztés kezdeti fázisa, különösen, ha nem új molekuláról, hanem generikus kutatásról van szó pár százmillió forint, viszont a rizikója is nagyobb annak, hogy az ötlet elbukik. Ezért jellemzően mindenütt kisebb vállalkozások végzik ezeket a feladatokat, ahogyan az új gyártási technológiákkal kapcsolatos kutatásokat is, amelyekről ritkán hallani, de éppolyan fontosak – avatott be a részletekbe Greskovits Dávid.

Hozzátette: ezekbe a kutatási projektekbe nem tudnának azonban belevágni a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett pályázatok nélkül. Ezek, az ugyancsak a kkv-knak kiírt innovációs és infrastruktúra-fejlesztési pályázatok, valamint a 10 millió forint/fős orvoslátogatói díjból a magyarországi gyártókapacitással rendelkező gyógyszeripari kkv-k számára 12 főig biztosított 90 százalékos kedvezmény is hozzájárul ahhoz, hogy a válság a nyolc cég egyikét sem rengette meg, és nem kényszerültek az összesen nagyjából 800 munkatársuk közül leépítésre sem – állítottaa az elnök. Pedig – tette hozzá hozzá – az ágazati különadót vagy a gyógyszerkassza lefaragását szolgáló intézkedések őket is érzékenyen érintik, különösen, hogy termékeik 98 százalékát belföldi piacon értékesítik. Persze van olyan gyártó, amelyik kénytelen volt abbahagyni egyes készítményei gyártását, belföldi forgalmazását, mert az árverseny miatt már az nem volt rentábilis.

A kis-közepes gyártók számos terméke még tartja magát, sőt, egyre nagyobb piacot hódít el a nagyoktól. Senki sem gondolta volna, hogy az egykor szinte csak bérmunkából élő gyógyszercégek fejlesztésbe kezdenek, és termékeik ugyanolyan színvonalúak, sőt jobbak lesznek, mint az ismert cégeké. „Mi már bizonyos területeken versenytársak vagyunk” – mondta Greskovits Dávid.

Kutatás-fejlesztési munkájuk nyomán tizenhárom találmány, szabadalmi bejelentés született. „Jelenleg árbevételünk tizenöt százalékát fordítjuk k+f tevékenységre” – mondja az ügyvezető.

Ács Zoltán szerint a kis- és közepes vállakozásoknak és azon belül is a gyógyszeripari kkv-nek nyújtott támogatás hatékony felhasználásával egyik évről a másikra akár kétszámjegyű növekedést is produkálhatnak az ilyen cégek. A Meditop 2012-ben az előzetes becslések szerint 35 százalékos növekedést ért el.

Kutatás-fejlesztési munkájuk nyomán tizenhárom találmány, szabadalmi bejelentés született. „Jelenleg árbevételünk tizenöt százalékát fordítjuk k+f tevékenységre” – mondja az ügyvezető.

Ács Zoltán szerint a kis- és közepes vállakozásoknak és azon belül is a gyógyszeripari kkv-nek nyújtott támogatás hatékony felhasználásával egyik évről a másikra akár kétszámjegyű növekedést is produkálhatnak az ilyen cégek. A Meditop 2012-ben az előzetes becslések szerint 35 százalékos növekedést ért el.-->