A kecskeméti kistérség húzza főleg Bács-Kiskun gazdaságát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a hazai lakosság valamivel több mint egyhuszadát teszi ki a Bács-Kiskunban élők száma, a térség gazdasági teljesítménye nem érte el a létszámarányos GDP-termelés szintjét. A KSH napokban kiadott, a megyére vonatkozó 2011-es statisztikai évkönyve alapján 2007 és 2010 között 3,4–3,6 százalék között mozgott a bruttó nemzeti össztermék megyében előállított része.
Érdekes tény viszont az, hogy erőteljes iparosodási tendenciákat mutatnak a számadatok. Így 2000–2011 között 622 ezerről 1,383 millió forintra nőtt a az egy főre jutó ipari termelés értéke. Ez 2012-ben tovább emelkedhetett, hisz március végén indult be a Mercedes gyár termelése, s tavaly több mint 40 ezer személyautót gyártottak. Az idén 113 ezer darabra nőhet a termelés kibocsátása az új CLA-modellel együtt.
Tavaly még 17, az idén már 25 hazai beszállító cég dolgozik az autógyárnak. Ezek közül hat a gyár telephelyén, kettő pedig a kecskeméti régióból kerül ki.
A megye vásárlóereje tükrözi Bács-Kiskun gazdasági teljesítményét. Az átlag magyar jövedelmek szintjét a Bács-Kiskun megyei nem érte el. A térségi index 84,2 százalékos volt tavaly. Ezen belül Kecskemét 100,1, Kiskunhalas 88,9, Baja, 86,2, míg Kiskőrös 81 százalékot ért el.
Ha ugyanezt az értéket az Európai Unió 27 tagországának az egy főre jutó vásárlóerő-százalékában nézzük, akkor még szomorúbb a helyzet. Bács-Kiskunban 41–43 százalék között mozog a vásárlóerő-képesség. Bács-Kiskun a magyar megyék között egy 2010-es felmérés szerint, az egy főre jutó GDP-kibocsátás alapján a 14. helyet foglalja el. Bár a kecskeméti kistérség az ország dinamikusan fejlődő járásai közé tartozik, gazdasági kisugárzása nem elég ahhoz, hogy a Duna–Tisza köze más területeinek a fejlődését felgyorsítsa.
