Elismerések jelzik a szakmai utat

– Hat éve nyugdíjba mehetett volna. Nem jobb lenne otthon pihenni? Ehelyett a vendéglátósok pörgős életmódját folytatja.

– Valóban, már elmehettem volna nyugdíjba, de nem tudok leállni. Mindig van feladatom, mindennap kijövök Kecskemétről a csárdába. Sőt, azt is mondhatom, hogy egyre több a munkám – hangsúlyozza Garaczi János cégvezető, aki Venesz-díjas mesterszakács, a szakma doyenje.

– Több mint ötvenkét évet töltött a szakmában. Honnan hozta a szakma szeretetét?

– A szüleim, akik helvéciai gazdálkodók voltak javasolták, hogy a vendéglátóiparban helyezkedjem el. Édesanyám mondta is: fiam, szakácsként soha nem leszel éhes. A Kecskemét melletti Helvéciáról mindennap 12 kilométert kerékpároztam be a megyeszékhelyre, hogy tanulhassak. Megéreztem a szakma nagyszerűségét, s egyre jobban beleszerelmesedtem a szakácsmesterségbe.

– Ki adta a kezdő lökést?

– A kecskeméti Dióhéj étteremben sajátítottam el a főbb gyakorlati fogásokat, Garasi Károly üzletvezetőtől tanultam sokat. Amikor Garasi megkérdezte: „Hogy vagy fiam?”, akkor azt kellett válaszolni: „Nem jól, mert ma még nem dolgozhattam”. Ő adta az első lökést a pályán. Illetve a szüleim mindig arra tanítottak: fiam, ne a híred jöjjön haza előbb, hanem te.

– Több évig volt Kecskemét egyik legnívósabb szállodájának a konyhafőnöke. Nem vágyott külföldre?

– Egy alkalommal a '70-es években felajánlották, hogy több mint egy évre Hollandiába, illetve Japánba is kimehetek dolgozni, de ha akarok, a Bugaci Csárdában is dolgozhatok a szezonban.

– Mit választott?

– Akkor Bugac mellett döntöttem. Később rengeteget jártam a világot, a Krímtől Svájcig nagyon sok alkalommal erősítettem a magyar konyha presztízsét.

– Hogyan került a Tanyacsárdához?

– 1975-ben Gömöri Ferenc hívott, aki ma az Arany Homok Szálloda tulajdonosa, hogy egy klasszikus pusztai programmal egybekötött vendégfogadást  kellene kialakítani. A régi 5-ös országút akkor óriási tranzitforgalmat bonyolított le, s szívesen álltak meg az utazók és a turisták is. Az évek során ezt fejlesztettük tovább. Rengeteg elismerő címet szereztünk az évtizedek során.

– Mire a legbüszkébb?

– Elsőként a családomra, akik támogattak és mellettem álltak, másodsorban a munkatársaimra, akik a sikerek kovácsai. A Tanyacsárda öt alkalommal szerezte meg a Vidék legjobb étterme címet. Számos más elismerés mellett, meg a Magyar Turizmus Minőségdíjat is. Illetve megkapta a Chevalier – Maison de Qulite, Chaine des Rotisseurs elismerést. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete által négy csillaggal jegyzett üzlet.

– Ön mellett kiváló szakácsok tanulták ki a szakma fogásait. Hány diáknak írta alá a bizonyítványát?

– Talán félezer szakmai dokumentumon lehet ott a nevem. Mindig úgy gondoltam, hogy a tudásomat tovább kell adnom, a Tanyacsárda több mint vendégfogadó hely, ez egyben egy iskola is. Az elmúlt évtizedekben az ország minden területéről bekopogtak hozzánk az ambiciózus fiatalok, hogy ellessék a szakmai fogásokat. Közülük jó páran be is kerültek annak a Nemzeti Szakácsválogatottnak a tagjai közé, amelynek több alkalommal a felkészítője is voltam.

Köszönöm a támogatást a kft., dolgozóinak, tulajdonostársaimnak, hiszen a VOSZ díja közös munka gyümölcse – mondta végül Garaczi János, a lajosmizsei Tanyacsárda Kft. ügyvezetője.

A Dióhéj étteremtől a köztársasági elnök kitüntetéséig

Garaczi János 1961–1962 között volt szakács tanuló a kecskeméti Dióhéj étteremben, 1967-ben lett a megyeszékhelyen a Toronyház étterem konyhafőnöke, 1968-ban az Aranyhomok Hotelben beosztott szakács, majd 1970-től a Bugaci Csárda vezetője. Ezt követően 1973-ban az Aranyhomok Hotelben lett konyhafőnök, 1976-ban pedig a Tanyacsárdában konyhafőnök és üzletvezető helyettes. 1980-ban tette le a mesterszakács vizsgát, 1982-ben kapta meg a Venesz József-díjat. 1990-től a Tanyacsárda Kft. ügyvezetője. 2002-ben Az év gasztronómusa, 2008-ban megkapta a Lenôtre Francia Gasztronómiai Chefakadémia diplomáját, 2008-ban pedig a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést. Nemzetközi Chaine des Rotisseurs lovagrendjének szakmai tagja, mint chef Rotisseur. Az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend alapító tagja. 2009-ben megkapta az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Nagy Ezüstkeresztjét, valamint még ebben az évben a Szakácsegyesületek Világszövetsége (WACS) Kiváló Munkáért emlékplakettel ismerte el, és Helvécia díszpolgára lett.