Nem változnak a 2020-ra kitűzött zöld célszámok

Az utóbbi időben számos szakmai fórumon felmerült, hogy Magyarország nem tudja tartani megújulóalapú energiatermelése növelésével kapcsolatos uniós vállalását. Ez részben azon alapul, hogy az év elején nem lépett életbe az új támogatási rendszer (METÁR), holott erre már két korábbi határidő is volt. Másrészt azon, hogy zajlik a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv (NCST) felülvizsgálata, amiből egyenesen következhet a vállalások felülírása.

A Világgazdaság érdeklődésére a szabályozásért és az NCST-ért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztályán azt válaszolták, hogy a felülvizsgálata nem érinti a 2020-ig szóló magyar vállalást, amely továbbra is legalább 14,65 százalékban határozza meg a bruttó végső energiafogyasztás részarányában a megújuló energiaforrások arányát. Emellett a minisztérium továbbra is törekszik a gazdasági fejlődés szolgálatába állítani a megújuló energiaforrások alkalmazását, szem előtt tartva a fenntarthatóság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság hármas célját. „Az NCST áttekintése során elsődleges szempont – a 1491/2012. (XI. 13.) kormányhatározatban megfogalmazottak alapján – a technológiai fejlődés eredményeinek hasznosítása, az energiafogyasztók teherbíró képessége, valamint a biomassza hasznosításának a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt komplex kölcsönhatásának figyelembevétele” – hangsúlyozták a válaszban. Ezen túlmenően az NCST teljes anyagának vizsgálata során olyan szempontok is hangsúlyosak, mint például a költséghatékony felhasználás vagy az elvárt eredmények maximalizálása a vidékfejlesztés, a gazdasági növekedés és a munkahelymegőrzés, -teremtés előmozdításában.

Az NCST a stratégiai célok mellett kijelöli a cél eléréséhez szükséges eszközrendszert, magába foglalja a fejlődési pályát is, továbbá előrejelzést is tartalmaz a jövőbeni folyamatokra. „Ahhoz, hogy az NCST az alapvető célkitűzések megtartása mellett dinamikusan illeszkedni tudjon a megújuló energiaforrások folyamatosan fejlődő felhasználási technológiájához és eszközrendszeréhez, valamint a gazdasági és az EU szabályozási környezetében bekövetkező változásokhoz is, kellő rugalmassággal kell rendelkeznie. A következetesség indokolja, hogy meghatározott időnként a műszaki, gazdasági és szabályozó környezet változásai (például technológiai fejlődés eredményei) abban megjelenjenek” – indokolták lapunknak a felülvizsgálatot. Az NCST áttekintésének első fázisa az eddig elért eredmények 2011-2012. évi statisztikai adatok elemzésével történő áttekintése. A 2012. évi statisztikai adatok összeállítása folyamatban van.

A hazai nagyfeszültségű villamosenergia-rendszer irányítója, a Mavir adatai szerint tavaly a legnagyobb, 40,28 százalékos arányban biomasszaalapú zöldáramot vett az át az országos hálózat a kötelező átvételi rendszeren keresztül. Ezt követte a szélegenergia, 39,77 százalékkal, majd a vízenergia 10,88 százalékkal. A biogázalapú áramtermelés 8,77 százalékot tett ki, a hulladékból előállított villamos energia 0,28 százalékot, a napenergia pedig 0,02 százalékot. Egy évvel korábban még nagyon mások voltak az arányok, mert akkor még e rendszeren belül kelt el az azóta a KÁT-ból kikerült hővel kapcsolt áramtermelés is, s az összes kötelező átvétel 53,69 százalékát tette ki.