Számháború a T. Házba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOrbán Viktor az Országgyűlésben köszönetet mondott azoknak a kormányzati tisztviselőknek, akik segítettek jó pozíciót kialkudni Brüsszelben az EU 2014–2020 közötti költségvetéséről szóló tárgyaláson. Orbán elmondta: az egy főre jutó nettó támogatás (vagyis a mostani korábbi hétéves EU-költségvetésből eredő támogatás összege Magyarország számára egy főre 660 ezer forint, 2014-től ez 712 ezer forint lesz. Egy főre számítva Magyarország a második helyen végzett a pénzekért folyó versenyben – fogalmazott.
Orbán komoly eredménynek nevezte, hogy sikerült megőrizni a fejlesztésekre nyújtott támogatások 85 százalékos uniós részarányát, holott korábban az Európai Bizottság ezt 75 százalékra akarta csökkenteni. Megmaradt ugyanakkor az a lehetőség, hogy az áfa is elszámoltatható a fejlesztéseknél. Ezek együttesen a miniszterelnök számításai szerint éves szinten 210 milliárd forint megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. Szintén sikernek nevezte, hogy nem csökkent az agrártámogatások mértéke, ebben Orbán szerint nagy segítség volt, hogy működött a francia–lengyel–román–magyar tengely.
„Ön pontosan annyit ért el, amennyit elérhetett ezzel a konfrontatív politikával – reagált Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint annak tudható pe a sikerpropaganda, hogy az euró árfolyama rosszabb, mint 2005-ben, és a lakosságszám is kisebb most. 2007 és 2013 közt 25 milliárd, most 20,4 milliárd áll csak rendelkezésre. Mesterházy egyben arra kérte az Európai Parlament magyar képviselőit, hogy a büdzséről szóló szavazásuk előtt tegyenek meg mindent azért, hogy sikerüljön megnövelni a főösszeget. (Más kérdés, hogy erre a képviselőknek nincs lehetőségük, mivel az EP szavazásával csupán megerősítik vagy elutasítják a költségvetést.)
Schiffer András, az LMP (akkor még meglévő) frakciójának vezetője is beszállt a számháborúba. „A kormány bevezetné az unortodox matematikát, a 25 milliárdról 20,4 milliárdra csökkenést növekedésnek beállítani elég érdekes szemszög” – mondta. Ám szerinte nem is az a lényeg, hogy csökkentek a források, hanem az, hogy mire használják, a Fidesz „hűbéri rendszerének kiépítésére” vagy az ország erősítésére.
Az előző, 2007–2013 közötti költségvetésről szóló megegyezéskor, 2005 decemberében 22,5 milliárd eurót harcolt ki a Gyurcsány Ferenc vezette delegáció. Ez reálértéken 2011-ben 25,7 milliárd euró volt. Ehhez képest most 20,5 milliárd eurós nettó pozícióval állt fel a kormány, de 2011-es értéken, folyó áron ennél magasabb az összeg. Ennek forintra való átszámítása további trükköket rejt magában, hiszen nem mindegy, melyik árfolyamot alkalmazzuk.
A számmágia így a jövőben vélhetően tovább folytatódik, annál is inkább, mivel maga a többéves pénzügyi keret sem egyértelmű ezen a téren: a huszonhetek különbséget tettek a kötelezettségvállalások és a tényleges kifizetések között. A kötelezettségvállalás elvi lehetőség, kérdéses, ebből mennyit sikerül lehívni – nyilvánvalóan ez a kérdés a mostani időszakban is fennáll. Vagyis számokat összehasonlítani a nettó pozícióról 2023 vége (2020 + a projektek befejezésére hagyott három év lejárta) előtt nemigen lehet. Ami tény: eddig a büdzsé az összesített GNI 1,045 százalékát tette ki, most ez átlagosan 1 százalék (1,03-ről csökken le 0,98-ra), a kifizetéseknél ez az arány 0,95 százalék (0,98-ról csökken 0,91-re). Ehhez viszonyítva érdemes számítani az egyes tagországok pozícióját is.
