Ázsiában költötték tavaly a legtöbb pénzt tiszta energiára

Nyugatról keletre tolódott tavaly a megújuló alapú energiatermelő beruházok súlypontja, az e célra elköltött összegek és az új beépített kapacitások alapján is Kína vitte a prímet – állapítja meg a Ki nyeri meg a tiszta energia versenyt című tanulmányában a The Pew Charitable Trust. A világon 2012-ben 269 milliárd dollárt költöttek új zöldenergia beruházásokra, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A mutató a csökkenés ellenére jónak tartható annak alapján, hogy a tavalyi költés ötször akkora volt, mint a 2004-es volt, s hogy sok országban csökkent, vagy meg is szűnt a szektor egyes elemeinek, vagy egészének a támogatása. A beruházások jellemzően a hagyományos piacokon estek (a G-20-as országokban együtt 16 százalékkal 218 milliárd dollárra), és a feltörekvőkön emelkedtek (52 százalékkal 20 milliárd dollár fölé.) a Bloomberg New Energy Finance adatai alapján. A számok nem tartalmazzák a kutatásra és a korszerűsítésre fordított pénzeket.

Földrajzilag Ázsiában és Óceániában a leglendületesebb a fejlődés, amelyek 101 milliárdos tavalyi beruházásokkal lassan globális tisztaenergia központtá válhatnak. Országra vetítve Kína állt az élen, 65,1 milliárdos zöldráfordításával. A termelés típusa szerint továbbra is a szélenergia hasznosítható a legversenyképesebben, ilyen projektekre 72,7 milliárd dollárt fordítottak. Mégis a napenergia vonzotta tavaly a legtöbb tőkét, összesen 126 milliárd dollárt, ami a G-20-ak zöldberuházásainak az 58 százalékát tette ki.

Tavaly a világon összesen 88 gigawatt új zöldenergia kapacitást helyeztek üzembe, ezzel az év végén működő kapacitások nagysága 648 gigawattra nőtt. Ez a 88 gigawatt viszont rekordnak számít a beruházások csökkenő értéke ellenére is, és annak köszönhető, hogy olcsóbbá váltak az érintett technológiák.

Magyarország közvetve, az „EU egyéb” kategóriában szerepel a felmérésben. Eszerint az EU azon tagországai nélkül, amelyek a G 20-nak is tagjai, 2012-ben 16,3 milliárd dollárt költött megújuló alapú beruházásokra, 8 százalékkal kevesebbet, mint 2011-ben. A blokk az összeg 47 százalékát, vagyis 6 milliárdot szánta szélerőművek telepítésére (Magyarország semennyit), és 55 százalékát, vagyis 8,9 milliárdot fotovoltaikus projektekre. Összesen 57 megawatt áramtermelő kapacitást hoztak létre. Az elmúlt év fő eseményei a területen az volt, hogy Dánia 2012-ben eldöntötte, 2050-ben már csak zöldenergiát használ, Írország újraindította megújuló alapú energiatermelési törekvéseit, Lengyelország elkezdte energiapolitikája felülvizsgálatát. Románia töretlenül dolgozik megújuló tervei megvalósításán, de haladásának villamos energia rendszerének kapacitásai korlátokat szabnak, s lehet, hogy 2014-ben meg kell kurtítania a célkitűzéseit.

Magyarországot – ahol elindult a Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata – külön nem említi a tanulmány, holott a felülvizsgálat érintheti a hazai megújuló alapú projekteket is. (Ezen aggályok kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábban közölte lapunkkal, hogy a 2020-ig szóló magyar vállalás nem változik, vagyis továbbra is legalább 14,65 százaléknak kell lennie a bruttó végső energiafogyasztáson belül a megújulók arányának.) Fontos tavalyi hazai esemény a szegmens új támogatási rendszere.