Elköltözőben a kongresszusok

Tragikus évet zárt 2012-ben a magyarországi konferenciaturizmus. A Világgazdaság által megszerzett, a Magyar Kongresszusi Iroda (MKI) által nem publikált legfrissebb statisztika szerint tavaly mindössze 505, a nemzetközi kritériumoknak megfelelő konferenciát rendeztek hazánkban, ami 16,1 százalékos csökkenést jelent a 2011-es 602-höz képest. Jó hír viszont, hogy nőtt a konferenciákon részt vevők száma. A rendezvényeken 135 ezer ember regisztrálta magát, ez 10 ezerrel több, mint 2011-ben. Árnyalja viszont az összképet, hogy rövidültek a konferenciák: összesített napjaik száma mindössze 1717, ez 17 százalékos zsugorodást jelent a 2011-ben mért 2069 naphoz képest. A legdrasztikusabb mélyrepülés viszont a nemzetközi szervezetek kritériumai alapján az egyéb kategóriába sorolható rendezvények terén következett be: a 17875 darab döbbenetesen kevés, hiszen 2011-ben 20 ezer fölött volt ez a szám. „Magyarországon a nemzetközi rendezvények átlagos időtartama 3,4 nap volt, résztvevőinek átlagos száma 268 fő” – olvasható az MKI tájékoztatójában. Innen kiderült: 2012-ben a szakma 8 alkalommal számolt be 1000 fő feletti konferenciáról, köztük a CEMS Career Forum, a Nu Skin EMEA Conference és a Finnugor Worldcongress. Az események többségére száznál is kevesebben regisztráltak.

A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest központú, azonban kismértékű változás figyelhető meg, hiszen 2012-ben csökkent a fővárosban megrendezett nemzetközi konferenciák száma (67 százalék). A legnépszerűbb vidéki konferenciahelyszínek között Szeged, Pécs, Sopron, Győr, Esztergom és Balaton-parti települések szerepeltek.

A felsorolt települések mellett számos konferenciahelyszín szerepel még a palettán, úgymint Visegrád, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Eger. A legnépszerűbb helyszínek továbbra is a szállodák, de az egyetemek és a tudományos intézetek népszerűsége növekedést mutat A kongresszusi központokat viszont unják a szervezők, 2012-ben már csak 6 százalék ez az arány.

„Az egyetemek és tudományos intézetek intenzív térhódítása mellett nem meglepő tény, hogy 24 százalékban az orvosi, 16 százalékban a tudományos témájú, továbbá 21 százalékban a gazdasági témájú nemzetközi konferenciák a legvonzóbbak” – szerepel a dokumentumban. Az informatikai és műszaki témájú konferenciák az összes rendezvény közel 10 százalékát tették ki, de rendeztek mezőgazdasági, közlekedési, kulturális és turisztikai témájú konferenciákat is. A konferenciák számának havi megoszlását vizsgálva pedig megállapítható, hogy a legsikeresebb hónap egyértelműen az október, 64 konferenciával. Nemzetközileg is érvényes trend, hogy a nemzetközi konferenciák átlagos időtartama egyre csökken. Ezt támasztja alá, hogy míg a 4-5 napos konferenciák aránya 28 százalék, az ennél hosszabb rendezvények csak 9,6 százalékot tettek ki. A résztvevők több mint 77 százaléka érkezett külföldről. Az elmúlt évben a magyar résztvevők mellett Németországból (63,5 százalék), az Egyesült Királyságból (57,6) és Franciaországból (51,9) érkeztek leggyakrabban hazánkba.

A Malév a felelős

A gazdasági válság hatása jelentősen befolyásolta az utóbbi évek hivatásturisztikai piacát is. „A 2009-es év komoly nehézségei után a 2011-es adatok utolérték 2008 sikeres eredményeit. Ám 2012-ben ez a pozitív változás lelassulni látszik, melynek okai között szerepel a Malév leállása és az ország általános megítélése” – áll a Magyar Turizmus Zrt. 2013-as taktikai tervében. A Nemzetközi Konferenciák Szövetsége által publikált 2011-es összefoglaló szerint Budapest 11. helyen végzett a világranglistán, a nemzetközi rendezvények száma alapján.