Erősödik az állami kontroll az árampiacon

Már az elmúlt év végén – amikor az európai tőzsdéken, köztük a magyar tőzsdén is megjelentek a rendkívül alacsony, ad abszurdum negatív áramárak – felismerhetővé vált, hogy a piaci szerkezetben olyan mélyreható változások következtek be, amelyek a piac fejlődését a következő években alapvetően befolyásolják. Noha a közösségi és tagállami szabályozások még mindig a liberalizáció irányába tolják a piacot, és a liberalizált piac átláthatóságát próbálják erősíteni (REMIT) a villamos energia piacokon valami teljesen más kezd kibontakozni, fejtette ki lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke válaszolt.

A szakember szerint ennek a hátterében egyrészt a 2008. december 12-én aláírt Európai Tanácsi végső kompromisszum – 20 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentés, a megújulók 20 százalékra növelése, és az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítása – áll, másrészről a fukusimai balesetet követően a németországi atomerőművek leállítására vonatkozó német kormányzati döntés állnak. Az atomerőművek tervezett bezárása hatására Németországban energiafordulat következett be az energiatermelésben. Közgazdasági szükségszerűség volt a kis növekmény költségű atomerőművek helyett egy hasonlóan viselkedő energiaforrás szerkezetet létrehozni, így a beruházók a szél- és a fotovoltaikus alapú termelésbe ruháznak be. A megújuló energiák egyébként is preferált részarányának növekedése felgyorsult. A zöldprémium bevezetése növelte a lakossági áramárakat Németországban, emiatt – az energiahatékonyság támogatásával – a decentralizált energiatermelés a lakosság körében, a mikro CHP-k (hő- és áramtermelő rendszerek) terjedésén keresztül egyre inkább teret nyert.
Jelentősen megváltoztak a gázpiacok is. Míg Nyugat-Európában a fenti folyamatok, térségünkben az elszegényedés vezetett a gázfelhasználás csökkenéséhez. A támogatott áramtermeléssel szemben annak gázalapú változata versenyképtelenné vált, és 2012-ben a gázerőművek Európában lényegében álltak. A gázra alapozott családi energia ellátást a magasabb jövedelmű Nyugat-európai országokban a napenergiára alapozott mikro CHP-k, Kelet-és Közép-Európában a fa és a szénféleségek váltják ki egyre inkább. A gázfelhasználás csökkenése, és az LNG terminálok létesítése miatt a korábbi olajalapú árazást felváltja majd a cseppfolyós gázalapú árazás. Noha a palagáz kitermelésének lehetőségei Európában valószínűleg sokkal korlátozottabbak, mint az USA-ban, a lehetőségükkel és az elkövetkezendő évtizedekben történő kiaknázásukkal szintén nyomást gyakorolnak a gázpiacra.

Valaska József várakozásai szerint összességében az évtized közepétől az alacsony növekmény költségű energiák (az atom, víz, nap, szél) uralják és vezérlik is a piacot. Ez azt jelenti, hogy a piacon a jelenlegi árazás alapján rendkívül alacsony energiaárak is kialakulhatnak. Mivel a fenti energiaforrások az atom kivételével időjárásfüggők, megnő a tárolás és a tartalékképzés szerepe, növekednek a kiegyenlítő energiaárak és a hagyományos energiaforrások, mint a szén és a gáz a lekötött kapacitásokkal fogják biztosítani a létrejövő új rendszer stabilitását.

A piac egy új egyensúlyi pontra fog beállni. Ennek kényszerűségét és szükségességét Pálinkás József professzor egy tavalyi előadásában nagyon egyértelműen megvilágította: „véges rendszerekben végtelen fejlődés nem következhet be.” Idealizmus lenne azt képzelni, hogy a GDP, az áramfelhasználás és az árak is mindig nőnek.

A jelenlegi tiszta energia díj struktúrájú árazást tehát az évtized második felétől fel fogja váltani a kapacitás alapú árazás, ami jelentős hatással lesz a kereskedelem szerkezetére is.

„Mindamellett a liberalizált piac a valóságban – az EU elképzeléseivel szemben – a szabályozott piac felé halad. Ha például Magyarországon megtörténik a paksi blokkok élettartam hosszabbítása és az atomerőmű bővítése, akkor az állami kézben lévő és állami árszabályozott energia részaránya elérheti a 60 százalékot is” – mutatott rá a Valaska József. Megújuló vállalásaink érdekében az áramtermelésben a zöldenergia részaránya meg fogja haladni a 20 százalékot, mégpedig vagy a kötelező átvételi rendszer keretében, vagy (ideális esetben) piacosított formában, zöldprémium támogatással. Ehhez jön a decentralizált áramtermelői szegmens, amely az évtized második felére az összes áramfelhasználás 5 százalékát is kiteheti, vagyis a piac mintegy 85 százaléka valamilyen módon szabályozott lesz. Ebben a szituációban a liberalizált kereskedelmi szegmens a jelenleginek a töredékére csökken.

A strukturális átalakulás kihat majd a szerződéses rendszerekre és a mai intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvetően a fejlesztések kerülnek előtérbe, a szerződéses rendszereknél pedig az energiaforrások sajátosságait és a fogyasztói igények változását tükröző szerződéses struktúrák jönnek létre.

A strukturális átalakulás kihat majd a szerződéses rendszerekre és a mai intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvetően a fejlesztések kerülnek előtérbe, a szerződéses rendszereknél pedig az energiaforrások sajátosságait és a fogyasztói igények változását tükröző szerződéses struktúrák jönnek létre. -->