Fapadossal Ázsiába is
Kockázatos lépésekről van szó, ugyanis a fapados társaságok üzleti modelljét a sok rövid járatra találták ki. Hivatalos KSH adatok sem az Arab Öböl menti, sem a kaukázusi országokból érkező turistákra vonatkozólag nem állnak egyelőre rendelkezésre.
„A vízumigénylések és a szállodai visszajelzések alapján kijelenthető, hogy ugrásszerűen megnőtt az öböl menti turisták száma 2012-ben” – olvasható a Magyar Turizmus (MT) Zrt. 2013-as taktikai tervében. Szerintük fontos a fogadó ország speciális igényekre reagáló felkészültsége, mint például: sertéshúsmentes menü, a szállodai szobákban Mekka betájolása, alkoholmentes welcome drink becsekkoláskor. A marketingcég idén első alkalommal vett részt az azerbajdzsáni Bakuban megrendezett AITF kiállításon. Az MT mindössze január 1-től foglalkozik kiemelten a négy orosz ajkú ország Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország új, feltörekvő piacaival, eddig nem volt fontos.
Az elmúlt hónapokban a Wizz Air olyan keletre fekvő országokba indított járatokat, mint Ukrajna, Izrael, Grúzia és az Egyesült Arab Emirátusok. „A Budapest-Baku útvonal alacsony árai Európa kapujává teszik Magyarországot” – fogalmazott Váradi József vezérigazgató. Úgy kalkulálnak: évi 30 ezer utas vehet majd jegyet a járatra. A bakui Hejdar Alijev Repülőtérre menetrendszerinti járatokkal üzemel az Austrian Airlines, a CSA cseh légitársaság, az orosz Aeroflot, az Iran Air, és a Qatar Airways is.
„Az üzleti modellünk nem változik a jövőben sem, ha egy útvonal nem gazdaságos, akkor nem repüljük tovább, nem várunk az államtól kompenzációt” – szögezte le a légitársaság vezérigazgatója. A keleti terjeszkedéshez állami segítséget is kapnak. Még április 7-én kötötték meg a magyar-azeri légügyi megállapodást. A kormány moszkvai tárgyalásai során azt is szorgalmazza, hogy az orosz légügyi hatóságok minél hamarabb tegyenek lépéseket a két ország közötti közvetlen összeköttetés megteremtéséért.
Megugrott a kínaiak költekezése
A kínaiak a világelsők turizmusból a külföldön elköltött pénz alapján: 102 milliárd dollárt utaztak el tavaly, ami 40 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest. Annyira megugrott a kínaiak költekezése, hogy nagyobb az összeg, mint az utánuk következő két ország – Németország és az Egyesült Államok – turistáinak együttes külföldi kiadása. Hasonlóan számottevően nőtt az oroszok által külföldön turisztikai célból elköltött pénz: 32 százalékkal 43 milliárd dollárra duzzadt.
