Hatósági áras lehet a cigaretta?
„Mintaként több esetben is fel szokott merülni az osztrák példa. Ausztriában valóban magasabb az árrés aránya, ám alacsonyabb az áfatartalom és kétszer olyan magas a vásárlóerő, tehát a 10 százalékos minimum árrés jelentősen nagyobb terhet róna a magyar fogyasztókra” – közölte lapunkkal a hazai piac főszereplőit – BAT, Continental, Imperial, Róna és Universal Leaf – tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ). Hozzátették, a piac működése egyszerű: ha a legális termék drága, az illegális forgalom nőni fog. Szerintük hiába lesz ugyanis magasabb egy doboz dohányterméken realizálható árrés-százalék, ha eltűnik a piacról a legálisan értékesíthető mennyiség és a kereslet a feketepiacra vándorol át.
„Nem fog drágulni a cigaretta, és nem kell attól tartani, hogy növekedne a feketegazdaság” – fogalmazott tegnap Lázár János. Hogy miért nem, azt bővebben nem fejtette ki. Úgy értesültünk, a dohánypiaci szereplők attól tartanak, hogy hatósági ára lesz a cigarettának. Csak így képzelhető el ugyanis, hogy a 12 százalékos árrés ne okozzon legalább dobozonként átlagosan 130 forintos áremelkedést.
Az elmúlt években a jövedéki adóemelések jelentős áremelkedéseket eredményeztek, csak 2013 év eleje óta már átlagosan 50 forinttal emelkedett a cigaretta ára. „Mindez az idei év első negyedévében 10 százalékos, 2012 márciusa és 2013 márciusa között pedig összesen 20 százalékos csökkenést okozott a piacon, és már most egyre intenzívebb illegális piaci forgalomról lehet beszámolni” – írta a DBMSZ. Az államtitkár viszont többször is hangsúlyozta: a kormány célja 2010 óta az, hogy kevesebb helyen lehessen cigarettázni, és nehezebben lehessen hozzájutni a dohánytermékekhez. Július elsejétől mintegy 5415 trafik fogja biztosítani a dohánytermékeket a mintegy 3,3 millió dohányzónak, így egy-egy trafikra átlagosan 600 vásárló jut.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) újabb problémára hívta fel a figyelmet.
A versenysemlegességgel kapcsolatos uniós szabályok szerint nem alakulhat ki egy érdekkör monopóliuma. Szerintük aggályos, hogy a termékkörbővítés megfelel-e az előírásoknak. Az élelmiszerboltok forgalmát féltve új javaslattal álltak elő: a trafikok egy időben legfeljebb 3 cikkcsoportot árusíthassanak a dohányáru mellett, és azt a hármat a trafikos választhassa ki. „A versenysemlegesség biztosítása érdekében szükséges korlátozni a trafikok termékkörét, hiszen a trafikos előnybe fog kerülni a környékbeli vegyesboltokkal szemben” – jelentette ki a Világgazdaságnak Vámos György, az OKSZ főtitkára. Ma még ugyanis az élelmiszerboltos a 3–5 százalékos árrésű dohánytermék forgalmazás veszteségét az egyéb cikkek árréséből fedezi. Az élvezeti cikkek – köztük az alkoholos italok, üdítők, kávé, energiaital – értéke ugyanis a vásárlások 40 százalékát teszi ki, és ez a termékkör fog megjelenni a trafikokban is. Az OKSZ szerint a gyártók az új rendszer révén takarékoskodhatnak is: egyrészt tizedannyi helyre kell kiszállítaniuk a dohánytermékeket, másrészt tilos lesz az eladóhelyek külön javadalmazása, például reklámköltség révén, így ráfordításaik eleve kisebbek lesznek.
Nem érvénytelenítik a pályázatokat
A trafikkárosultak is egyre aktívabbak, 12 pontból álló petíciójukat ma délután akarják átadni Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek. A kormányt azonban aligha fogják meggyőzni. Lázár János államtitkár tegnap egyértelművé tette: gratulálni kell a nyerteseknek, nem pedig irigykedni, ezért nem érvénytelenítik a pályázatokat.A Transparency International Magyarország (TI) szerint azonban úgy látja: a trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mivel javarészt kormányközeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket.
Az MSZP pedig az ügyészségen tett feljelentést az ügyben.
A Transparency International Magyarország (TI) szerint azonban úgy látja: a trafiktörvény azt bizonyítja, hogy a korrupció rendszerszintű, mivel javarészt kormányközeli érdekcsoportok kapták meg a biztos bevételt jelentő lehetőségeket.
Az MSZP pedig az ügyészségen tett feljelentést az ügyben.-->
