Súlyos kérdések Bóna Szabolcs agrárminiszter körül: átvilágítaná azt a rendszert, amelynek maga is része volt – évekig megszavazta, amit most támad

Élesen bírálta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működését az elmúlt hónapokban Bóna Szabolcs agrárminiszter, mondván az átpolitizált és kérdéses a gazdálkodása, illetve a választási rendszere. A kritikák megítélését azonban alapvetően árnyalja, hogy a tárcavezető több mint egy évtizeden keresztül maga is részt vett a köztestület munkájában, országos küldöttként pedig rendszeresen támogatta annak legfontosabb döntéseit.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara teljes átvilágítását és átalakítását tervezi a kormány. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter szerint új kamarai törvényre, demokratikusabb választási rendszerre, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra, a tagdíjak felülvizsgálatára és a politikai, valamint szakmai szerepek szétválasztására van szükség.

A tárcavezető többször azt állította, hogy a NAK nem tudta megfelelően betölteni a gazdálkodók által elvárt szerepet. Szerinte a szervezet politikai csatározások színterévé vált, miközben a háttérintézményekben folyó szakmai munkát esetenként politikai vagy egyedi érdekek írták felül. A miniszter kritikáinak azonban van egy eddig kevéssé ismert előzménye: Bóna Szabolcs nem kívülállóként figyelte a kamara működését, hanem annak megalapítása óta tevőlegesen részt vett a köztestület munkájában.

Bóna Szabolcs több mint egy évtizedig dolgozott a kamarai rendszerben

A rendelkezésünkre álló adatok szerint Bóna Szabolcs 2013-tól tagja volt a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei szakmai osztályának. 2017-től országos küldöttként közvetlenül is bekapcsolódott a kamara döntéshozatalába, ezt a tisztséget pedig egészen 2026 áprilisának végéig betöltötte.

 Ezek között a kamara költségvetését, beszámolóit és alapszabályát érintő dokumentumok mellett a választási szabályzat módosítása is szerepelt.

A miniszter tehát több éven keresztül támogatta azokat 

• a költségvetéseket, 
• gazdálkodási beszámolókat 
• és szervezeti szabályokat, 

amelyek rendszerét most alapjaiban kívánja átalakítani. Bóna Szabolcs ráadásul magoszos küldöttként (a Magyar Állattenyésztők Szövetségének delegáltjaként) különböző kamarai és gazdaszervezeti eseményeken, külföldi szakmai úton is részt vett. 

Mindez nem jelenti azt, hogy miniszterként ne bírálhatná felül korábbi álláspontját, vagy ne kezdeményezhetne reformokat. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire lehet hiteles úgy, hogy korábban ő maga is megszavazta a kamara legfontosabb döntéseit?

Kamarai biztost állítana a NAK fölé

A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint a kormány a kamarai választási rendszert is teljesen átalakítaná. Bóna Szabolcs azt szeretné, hogy a tisztségviselők kiválasztásában nagyobb szerepet kapjanak a tényleges tagsággal rendelkező terméktanácsok és szakmai szervezetek. Politikai szereplők a tervek szerint nem tölthetnének be kamarai tisztséget.

Az átalakítás idejére kamarai biztost neveznének ki. A biztos átvilágítaná a szervezet korábbi működését, felügyelné az átmenetet, és szükség esetén széles jogköröket kapna. Megbízatása az új kamarai választások lezárásáig, legfeljebb 2026 végéig tartana.

A miniszter törvényességi felügyeleti jogot is kapna a kamara fölött, miközben a választott, társadalmi státuszú tisztségviselők díjazását megszüntetnék. Bóna Szabolcs a kamarai tagdíjakat is aránytalanul magasnak nevezte, és kifogásolta egyes vezetők javadalmazását.

A politikamentesítésből közvetlen miniszteri irányítás lehet?

A tervek komoly ellenállást váltottak ki. A Magosz álláspontja szerint a javaslat felszámolhatja a NAK önkormányzatiságát, túlzott hatalmat adhat a kamarai biztosnak, és közvetlen kormányzati függésbe hozhatja a köztestületet.

A gazdaszervezet arra is figyelmeztetett, hogy a tervezett választási rendszer a kisebb termelők előtt szűkítheti a kamarai szerepvállalás lehetőségét. Szerintük a politikamentesítés céljával nehezen egyeztethető össze, hogy a kamara fölött éppen egy politikai vezető, az agrárminiszter kapna erősebb felügyeleti jogokat.

A miniszter azonban nem csak felügyeleti jogot kapna a tervezet alapján, hanem hozzáférést kapna a kamarai tagok személyes adataihoz is. Ez – azon túl, hogy adatvédelmi szabályokat is sértene – semmiképp nem fér össze a „politikamentesség” követelményével. 

Hasonló aggályokat fogalmazott meg maga a NAK is. A kamara elnöksége szerint a kormányzati előterjesztés több, egymásnak ellentmondó és vélhetően jogszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A köztestület hangsúlyozta, hogy nyitott a működési és választási szabályok átalakítására, de a változtatások nem számolhatják fel a szervezet függetlenségét és demokratikusan választott testületeinek jogköreit. Erről a Világgazdaság június 25-i cikke számolt be.

Számokkal védekezett a kamara

A NAK visszautasította azokat a bírálatokat is, amelyek szerint nem végez érdemi munkát a gazdákért. Süle Katalin általános alelnök a VG-nek adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamara közel hétszáz falugazdásszal és ügyfélszolgálati munkatárssal, több mint ezer ügyfélszolgálati ponton segíti a termelőket.

A kamara munkatársai mintegy 470 ezer elektronikus ügyintézést végeztek, ezen belül több mint 102 ezer egységes kérelmet nyújtottak be, összesen 1,66 millió hektárra. A települési agrárgazdasági bizottságok csaknem 50 ezer föld-adásvételi és több mint 36 ezer haszonbérleti szerződést vizsgáltak meg.

Bóna Szabolcs maga is elismerte, hogy a falugazdász-hálózat és a kamara szakmai szolgáltatásai nélkülözhetetlenek. Kritikája elsősorban a vezetési, érdekképviseleti és döntéshozatali rendszer ellen irányul. Ebben a rendszerben azonban 2017 és 2026 között országos küldöttként ő maga is részt vett. Ezért immár, arra a a kérdésre is választ kell adni, hogy a miniszter által most bírált működésért kizárólag a jelenlegi kamarai vezetés felel-e, vagy azoknak is vállalniuk kell a felelősséget, akik éveken keresztül megszavazták a költségvetéseket, elfogadták a gazdálkodási beszámolókat, és támogatták a ma már változtatni kívánt szabályokat.