GDP-növekedés: először vizsgázik a Tisza-kormány, kiderül, mire volt elég az eufória a magyar gazdaságban

Továbbra sem beszélhetünk kirobbanó növekedésről, de egyre több jel utal arra, hogy a magyar gazdaság tényleg maga mögött hagyhatta az elmúlt évek stagnálását – ez rajzolódik ki a Világgazdaság által megkérdezett elemzők várakozásaiból. Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a második negyedéves GDP-adatokat, amelyek alapján a gazdaság az első negyedévhez hasonló ütemben bővülhetett. Az elemzői konszenzus szerint az első negyedév 1,7 százalékos éves növekedése után április és június között a GDP éves alapon 1,8 százalékkal, negyedéves összevetésben pedig 0,7 százalékkal emelkedhetett. Az év eleji, kiugró, 0,8 százalékos negyedéves bővülés az Európai Unió negyedik legerősebb teljesítménye volt, és három év stagnálása után fordulatot jelentett. Ha a második negyedév is hasonló eredményt hozott, azzal a magyar gazdaság ismét az uniós élmezőnyben végezhet negyedéves összevetésben.

GDP-növekedés: először vizsgázik a Tisza-kormány, kiderül, mire volt elég az eufória a magyar gazdaságban

A mostani GDP-adatközlés jelentőségét növeli, hogy a második negyedév egybeesett a Tisza Párt választási győzelmével. Magyar Péter pártjának április 12-i, földrengésszerű sikere után látványosan javult a gazdasági hangulat: valósággal kilőttek a konjunktúraindexek, a GKI fogyasztói bizalmi indexe nyolc éve nem látott szintre emelkedett, miközben a pénzpiacok is kedvezően reagáltak a politikai fordulatra.

A befektetők különösen pozitívan fogadták a 2030-as euróbevezetési céldátumot. A forint a választás óta több mint 7 százalékot erősödött az euróval szemben, de még ennél is figyelemreméltóbb, ami a kötvénypiacon történt. A magyar állampapírok iránti erős keresletet jól mutatja, hogy a tízéves államkötvény hozama már a lengyel szint alá süllyedt. Az erősödő bizalom, a stabilizálódó pénzügyi környezet és a javuló fogyasztói hangulat együttesen kedvező feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy a pozitív folyamatok a reálgazdaságban is egyre inkább megjelenjenek.

Az elemzők többsége szerint az első negyedévhez hasonlóan a második negyedéves GDP-adat is kellemes meglepetést okozhat, bár abban már megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire lesz tartós fordulat.

 – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte önmagukban a rövid távú indikátorok nem utalnak kirobbanó teljesítményre, együtt vizsgálva azonban meglepően erős képet rajzolnak ki. Az ING nowcast modellje szerint a GDP negyedéves alapon akár 1 százalék felett is bővülhetett, míg éves összevetésben a növekedés elérhette a 2,4 százalékot. Hasonló ütemre legutóbb a járvány utáni helyreállás idején volt példa.

Ez azért is figyelemre méltó, mert néhány hónapja még inkább arra számítottak, hogy az erős első negyedévet lassulás követi. Az azóta érkezett adatok azonban fokozatosan egy kedvezőbb pályát rajzoltak ki, ami felfelé mutató kockázatot jelent az ING korábbi GDP-előrejelzésére nézve. Arra is rámutatott, hogy keresleti oldalon a választások előtti költségvetési intézkedések és a fiskális élénkítés szintén támogathatták a gazdasági aktivitást. A magyar gazdaság nem tűnik túlfűtöttnek, ugyanakkor egyre több ágazat járulhat hozzá egyszerre a növekedéshez, ami érdemi pozitív meglepetést eredményezhetett a második negyedévben.

Hasonló következtetésre jutott Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is. Szerinte a második negyedéves havi adatok alapján kifejezetten kedvező GDP-adat várható.

„Az ipar, a kiskereskedelem és még az építőipar is szép eredményeket produkált negyedéves összevetésben – még úgy is, hogy az építőiparban a május gyengére sikerült” – emelte ki, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a turizmus már kevésbé kedvező képet mutat: az eddig ismert adatok szerint a vendégéjszakák száma éves alapon csökkent, amiben szerepet játszhatott az iráni háború. A mezőgazdaságról egyelőre kevés adat áll rendelkezésre, de az aszály miatt ezen a területen sem számít kedvező teljesítményre.

A fogyasztás maradhatott a növekedés motorja

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője szerint továbbra is jelentős a bizonytalanság, ugyanakkor az ágazati adatok összességében kedvező képet festenek. Ami a termelési oldalt illeti: az április–májusi számok alapján az első negyedévhez képest

•  a kiskereskedelem mérsékelten, 
• az ipar és az építőipar pedig ennél nagyobb mértékben bővülhetett.
•  Ezzel szemben a turizmus gyengélkedhetett, amiben az iráni háború mellett az erős forint is szerepet játszhatott.
• A mezőgazdaságot pedig az aszály húzhatta vissza, igaz, a szektor alacsony bázisról indult. 

A szolgáltatások teljesítménye továbbra is bizonytalanabb, de a lakossági fogyasztás valószínűleg ezt a szektort is támogatta. Felhasználási oldalról továbbra is a fogyasztás lehetett a növekedés fő hajtóereje, amit az érdemben emelkedő reálbérek, valamint az év eleji kormányzati juttatások és adócsökkentések is segítettek. 

A beruházások továbbra is a legnagyobb kérdőjelet jelentik, ugyan a visszaesés már megállt, azonban a növekedési fordulat még nem következett be a vállalati támogatások ellenére sem, így kérdés, hogy ebben hozott-e változást a második negyedév. Ami viszont szinte biztosan ismét visszafogta a gazdaságot, az a nettó export: a külpiacok változatlan gyengélkedése nyomán mérsékelt export teljesítmény érdemben élénkülő importtal párosult a negyedév során.

Végre az ipar is érdemben hozzájárulhatott a GDP-hez

Az elemzők kiemelték, hogy összességében eddig is a lakossági fogyasztás volt a növekedés fő húzóereje, ami inkább újdonságnak számít, az az ipar teljesítménye. Az elmúlt hónapkban több nagy gyár lépett működésbe, főként a debreceni BMW-gyár hatása jelenhet meg az adatokban, ahol fokozatosan fut fel a termelés és már közel van a hírek szerint a harmadik műszak elindítása is. Ezzel együtt a exportot már bőven övezik kérdőjelek és a külső kojunktúra sem éppen túl erős.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője arra mutatott rá, hogy az éledező és egyes esetekben az AI-story által meghajtott ipar, valamint a költségvetés laza pozíciója miatt az általuk korábban vártnál jobban alakulhatott a növekedés. 

A fogyasztás továbbra is 4 százalék körüli értéket mutathatott, de a beruházásoknál nem látjuk a fordulat jelét. Az év egészét tekintve befuthatónak látjuk akár a 2 százalékos növekedést is főként, ha a fiskális folyamatokban nem következik be az általunk várt korrekció, de egyelőre alappályánkban ettől alacsonyabb növekedést valószínűsítünk.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője is úgy látja, rendelkezésre álló havi indikátorok alapján az ipar az első negyedéves fordulatot követően tavasszal is támogathatta a kibocsátást, különösen az ipari export májusi, éves alapon 8,4 százalékos bővülése alapján.

Ezzel szemben éves összevetésben az építőipar vélhetően negatívan járult hozzá a GDP alakulásához, miután májusban az ágazati termelés éves alapon 10,7 százalékkal, havi összevetésben pedig 6,5 százalékkal esett vissza, elsősorban az állami infrastrukturális beruházásokhoz kötődő egyéb építmények gyenge teljesítménye miatt. Ugyanakkor negyedéves alapon az építőipartól is pozitív hozzájárulást vár, mivel a januári, durva visszaesés az első negyedévet jelentősen lehúzta, aminél azért a második negyedéves építőipari teljesítmény jobb lehetett. 

Bár az uniós források felszabadításáról szóló megállapodás középtávon érdemi támaszt adhat az ágazatnak – különösen a vasúti és közlekedési infrastruktúra-fejlesztések, valamint a bérlakásépítési program révén –, ezek hatása várhatóan inkább 2027-től jelentkezhet markánsabban.

Továbbra is sok a bizonytalanság

Regős Gábor a második negyedéves gazdasági teljesítmény kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az első negyedévben az előző kormányzat jelentős költekezést hajtott végre a választásokhoz kapcsolódóan. Ez nagyban tudta ösztönözni a fogyasztást, ami nyomot hagyott a kiskereskedelmi forgalomban is, meg persze számos szolgáltató ágazatot is érintett. 

Ez legalábbis az első negyedévhez előbb-utóbb (lehet, hogy csak a harmadik negyedévben) visszább vetheti a fogyasztási kedvet – éves bázisú visszaeséstől persze nem tartanék a magas reálbéremelkedés miatt, csak attól, hogy az első negyedéves csúcshoz képest lehet mérséklődés. 

Árokszállási Zoltán szerint ugyan nagy a bizonytalanság, az összes tényezőt figyelembe 2026 második negyedévében 2,0 százalékos éves GDP-növekedésre számít, ami negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést jelentene. 

Nagyon kedvezőtlen mezőgazdasági és júniusi építőipari számok esetén ez akár jóval gyengébb is lehet, de erőteljesebb mezőgazdaság és jó júniusi ipari termelési, kiskereskedelmi forgalmi adatok esetén akár ennél magasabb növekedés is összejöhetett. "A teljes évre egyelőre tartjuk 1,6 százalékos növekedési előrejelzésünket: az aszályhelyzet, illetve az építőipar körüli bizonytalanságok (miszerint a kormány felülvizsgálhatja a kiemelt lakásprojekteket) továbbra is jelentős bizonytalanságot okoz", jegyezte meg. 

Átmeneti tényezők hajtják a növekedést, de a 2 százalék elérhető

Virovácz Péter szerint a vártnál jobb adat önmagában még nem jelenti azt, hogy a magyar gazdaság minden strukturális problémája megoldódott. A növekedés egy részét valószínűleg átmeneti tényezők is támogathatták, ezért továbbra is kulcskérdés marad, hogy a második félévben mennyire bizonyul fenntarthatónak a mostani lendület. 

– véli az elemző, aki szerint legnagyobb meglepetés nem az lenne, hogy a magyar gazdaság növekszik, hanem az, hogy a növekedés jóval erősebb lehet annál, mint amit akár néhány hónappal ezelőtt is reálisnak tartottunk.

Molnár Dániel szerint a tavalyi második fél év gyengébb negyedéves növekedései miatt is az év végéig gyorsulhat a dinamika, így az év egészét tekintve 2 százalék alatti gazdasági bővülést prognosztizál, ami jövőre, kedvezőbb külső környezetben, 3 százalék közelébe fokozódhat.

A növekedés támasza idén is még leginkább a fogyasztás lehet, miközben a beruházások érdemben az év végétől kezdhetnek el élénkülni, amennyiben javulnak a kilátások, és megkezdődik az uniós források felhasználása. A legnagyobb kockázatot változatlanul a külső környezet jelenti, az iráni háború nyomán emelkedő energiaárak a legfontosabb külpiacainkon is visszavetik a növekedést, a belépő termelőkapacitások kihasználásához ellenben szükség lenne az exportkereslet élénkülésére és a geopolitikai konfliktusok oldódására.