Lajstrom a beültetésekről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2012-ben kipattant PIP mellimplantátum-botrány, vagy a toxikus csípőprotézisek megjelenése egyes nyugat-európai országokban rávilágítottak arra a problémára, hogy az emberi szervezetbe tartósan beültetett orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos szabályozás nem garantálja megfelelően a betegek biztonságát. Annak érdekében, hogy a hatóságok szükség esetén azonnal információt szerezhessenek az érintett betegekről és a beültetést végző egészségügyi szolgáltatókról, egy új jogszabálytervezet szerint minden protézist felhasználó szolgáltatónak kötelező lesz feltölteni az implantáció adatait egy központi adatbázisba.
Amellett, hogy ez által javulhat a betegbiztonság, a hatóságok világos képet kapnak az egészségügyi szolgáltatók implantátumfelhasználásáról, nyomon követhetővé válik, hogy mely szolgáltató, sőt melyik orvos mikor és milyen implantátumot ültetett be a betegbe. Ez utóbbi pedig akár a magánorvoslás kifehérítéséhez is hozzájárulhat, hiszen a jövőben elvileg nem lesznek eltitkolhatók ezek a beavatkozások. Az implantátumregiszter előkészítése már megkezdődött, a jelentési rendszer a tervek szerint a jövő év elejétől működik.
A beültetett implantátumokról jelenleg csak egymástól független és különböző szempontok alapján vezetett nyilvántartások érhetők el. A Magyar Ortopédiai Társaság 2007 óta működteti a Magyar Protézis Regisztert – ehhez 2009-ben csatlakozott a Magyar Traumatológiai Társaság –, amelyben a beültetett csípő- és térdprotéziseket rögzítik. Ide egyelőre nem kötelező a jelentés, ám így is az esetek nagyjából 60-70 százalékát töltik fel rendszeresen, a beavatkozások gyakorlatilag minden fontos részletére kiterjedő adatokat – közölte érdeklődésünkre Böröcz István főorvos, a regiszter egyik felelőse. A fogászati implantátumok felmérése, amint azt Paller Judit országos tiszti főorvos jelezte, tavaly kezdődött meg.
Más országokban is működtetnek, vagy a tervek szerint működtetni fognak implantátumregisztereket. Egy, az Európai Unióban felhasznált orvostechnikai eszközökről szóló új rendelettervezet közben az implantátumok egységes nyomon követhetőséget lehetővé tevő azonosító rendszer bevezetését szorgalmazza.
Négy várólistából faragnának
A várólisták rövidítése érdekében összesen ötmilliárd forintból átmenetileg több csípő- és térdprotézis, gerincstabilizáló és szürkehályog-operációt végezhetnek el a kórházak. Ezek olyan költséges beavatkozások, amelyek egészségbiztosítói finanszírozással jelenleg csak igen korlátozott számban végezhetők. Emiatt azonban csípő- és térdprotézisre is több mint tízezren várnak jelen pillanatban, akár évekig, a szürkehályog-műtéteknél sorban állók száma pedig meghaladja a 27 ezret, igaz, ők legalább fél év alatt sorra kerülnek.Hivatalosan a várólisták nem kerülhetők meg, a magánintézményekben – és nem hivatalosan a közkórházakban is – azonban lehetőség van térítés ellenében is elvégeztetni az egyes beavatkozásokat. Így azonban a legolcsóbb, cementes csípőprotézis 650 ezer, a cement nélküli csípő- és a teljes térdprotézis alsó hangon 850 ezer forintba is kerül.
Hivatalosan a várólisták nem kerülhetők meg, a magánintézményekben – és nem hivatalosan a közkórházakban is – azonban lehetőség van térítés ellenében is elvégeztetni az egyes beavatkozásokat. Így azonban a legolcsóbb, cementes csípőprotézis 650 ezer, a cement nélküli csípő- és a teljes térdprotézis alsó hangon 850 ezer forintba is kerül.-->
