Nyolc új fogaskerekű szerelvény kellene

Kiforrott és részletes szaktervezői műszaki dokumentációval is ellátott tervek állnak rendelkezésre a fogaskerekű vasút felújításához, az uniós projektté váláshoz szükséges papírmunkát pedig egy-két hónap alatt el lehet készíteni, és az engedélyes tervek elkészítése is legfeljebb fél év. Ma ez a fővárosban a legjobban kidolgozott, leginkább előrehaladott állapotban levő fejlesztési elképzelés a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke, Dorner Lajos szerint. A fogas megmentésén dolgozó VEKE már 2004-2005-ben előállt a terveivel, amelyeket 2007-ben az érintett XII. kerület kérésére részletes tanulmánnyá bővítette. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tavaly nyáron rendelt a beruházáshoz kiegészítő műszaki tanulmányokat a Főmtervtől.

A projekt tartalmazza a fogas pályájának teljes átépítését, – beleértve a vonal által érintett, kis hidak cseréjét és megemelését is –, az áramellátási rendszer és a biztosítóberendezés megújítását, a vonal meghosszabbítását a Széll Kálmán térig, illetve a Normafáig, valamint nyolc új szerelvény vásárlását és a megállók környezetének rehabilitációját. Ám mivel a Normafa környékén az időközben Natura 2000 védettséget kapott terület érintése miatt a környezetvédelmi engedély megszerzése időigényes lehet, elképzelhető a két ütemű megvalósítás is. Az elsőbe a folyó uniós finanszírozási ciklusban még éppen beleférne a fogasléces pályaszakasz, az áramellátás, a biztosítóberendezés rekonstrukciója, és öt jármű vásárlása. A fogas már az első ütemben is a Széll Kálmán térre járna, mert alsó végállomása a budai fonódó projekt részeként hamarosan kiépül, a Szilágyi Erzsébet fasorban pedig már felújították a vágányokat. A projekt az úgynevezett uniós kisprojekt kategóriába tartozhatna, amelynek indításához nincs szükség brüsszeli jóváhagyásra. A második ütemben kellene elvezetni a pályát a Széchenyi-hegytől a Normafáig, és megvásárolni a többi járművet. A fogassal ki lehetne váltani környezetet károsító, dízelüzemű buszokat.

„Mai állapotában szinte nem is érdemes fenntartani a fogast. A szerelvények és a pálya rossz állapota miatt csak 15-20 kilométeres óránkénti sebességgel lehet haladni és a legsűrűbb, hétvégi menetrend is csak 12 perces követést enged. Hét közben 3-4 kétkocsis szerelvény jár, hétvégeken öt is kellene, de a meglévő hétből ritkán üzemképes ennyi egyszerre. A fogast 1973-ban építették ki mai állapotára, azóta nagyobb karbantartás, fejlesztés nem volt” – mondta Dorner Lajos.

Az egyesület által készített terv szerint a megújítandó vonalra új, kettős üzemmódú szerelvényeket, tulajdonképpen olyan alacsonypadlós villamosokat kellene venni, amelyek kocsijainak a két vége emeltpadlós, hogy elférjen a fogaskerekű hajtás. Egy ilyen jármű értelemszerűen rá tud menni a villamossínekre. (Nem véletlenül szerepel a nyilvántartásban 60-as villamosként.)

A rekonstrukció után akár 7 és fél perces követéssel is haladhatnának az új járművek, óránként 40 kilométeres sebességgel. Ekkor rá lehetne terelni a hétköznapi hivatásforgalmat is a hasonló útvonalon közlekedő buszról.

„A BKK szándéka szerint a következő, 2014-2020 európai uniós pénzügyi ciklusban kerülne sor a fogaskerekű fejlesztésére. Uniós forrásból már készülnek a megalapozó vizsgálatok és a további tervek, válaszolt a Világgazdaságnak a BKK sajtókommunikációs irodája. Februárban már elkészült a tanulmányterv és a döntés-előkészítő tanulmány is. Mivel a főváros és a BKK célja is az, hogy nőjön a fogaskerekűt a hivatásforgalomban és a kirándulóforgalomban is használók köre, a terv szerint sor kerül a jelenlegi pálya rekonstrukciójára, a vonal meghosszabbítására a Széll Kálmán térig, illetve a Normafáig, és vásárolnak majd új, fogaskerekű és közúti vasúti üzemben is közlekedni képes új járműveket.