Orosz Dunaferr-tervek

„Nagy ívű stratégia megalkotásán dolgozik az ISD Dunaferr orosz tulajdonosa. A Vnyesekonombank fő célja a dunaújvárosi társaság biztonságos és folyamatos működtetése, hatékonyságának javítása, itteni érdekeltségéből nem akar kiszállni” – válaszolt a Világgazdaságnak a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos tegnapi, moszkvai tárgyalásai után. Szijjártó Péter nem erősítette meg feltevésünket, hogy a „biztonságos és folyamatos működtetés” az acélgyártás folyékony fázisának leállítását jelentené. Mint közölte, Andrej Szapelin, az orosz bank igazgatóságának alelnöke (egyben a Dunaferr igazgatósági elnöke) tájékoztatta őt a nemzetközi acélipar kedvezőtlen tendenciáiról, és biztosította, hogy akármit is dönt a Vnyesekonombank a Dunaferről, arról előzőleg tájékoztatja a magyar kormányt.

Mindazonáltal a Világgazdaság már beszámolt a Dunaferr cégvezetésének azokról a terveiről, hogy éppen a hatékonyság érdekében csak a hengerlést hagynák meg Dunaújvárosban, az ahhoz szükséges alapanyagot pedig az anyacég ukrajnai kohóiból importálnák. A komplexum egyik kohóját – igaz, csak rekonstrukció ürügyén – már leállították. Februári cikkünk szerint a Dunaferrnél jelentős szervezeti átalakítás indult, és nem kizárt, hogy az idén több ezer fős elbocsátás válik szükségessé a sokmilliárdos veszteséggel sújtott, de versenyképessége megtartásán dolgozó társaságnál.

Szijjártó Péter Nyikolaj Fjodorov orosz mezőgazdasági miniszterrel is egyeztetett, Fjodorov a Magyar-Orosz Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke Szijjártó Péter mellett. Megbeszélésük fő témája a magyar mezőgazdasági termékek (főként a zöldség, a gyümölcs és a szarvasmarha) oroszországi kivitelének növelése volt. Az export fellendítésébe orosz oldalon az említett Vnyesekonombank, magyar oldalon a pénzintézet természetes magyarországi partnere, az Eximbank segítene be, de komoly katalizátorszerep jutna arra a moszkvai magyar kereskedőházra is, amelyet tegnap avatott fel Szijjártó Péter. A kereskedőház, amelynek indításában a magyar állam partnere a Quaestor csoport volt, egy üzleti és befektetési központból, valamint konszignációs raktárbázisból áll. Foglalkozik majd befektetés-közvetítéssel, üzleti tanácsadással, kereskedelemmel és idegenforgalommal. Szijjártó Péter az avatón elmondta, hogy a kereskedőház az egyik fő letéteményese a magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatokban lévő 5 milliárd dolláros magyar negatív szaldó 3-4 éven belüli kiegyensúlyozásának.

Szijjártó Péter tárgyalt a legnagyobb orosz élelmiszer-kereskedelmi áruházlánc vezetésével is. „A Magnit keresi a beruházási, befektetési lehetőségeket. A HITA-nál már kijelöltük a társaság kapcsolattartóját, és azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb ajánlatot adhassuk neki” – mondta.

Mivel az orosz piac jóval nagyobb mennyiségeket is tudna felvenni, mint amennyit Magyarország szállítani képes, a tárgyalások a kezdetektől inkább a technológiák, vetőmagok és tenyészállatok exportjáról szólnak. Kardeván Endre, a VM államtitkára két évvel ezelőtti moszkvai útja után lapunknak hatvan auditált hazai exportőrről számolt be, mára ez a szám száz fölé nőtt.

Mivel az orosz piac jóval nagyobb mennyiségeket is tudna felvenni, mint amennyit Magyarország szállítani képes, a tárgyalások a kezdetektől inkább a technológiák, vetőmagok és tenyészállatok exportjáról szólnak. Kardeván Endre, a VM államtitkára két évvel ezelőtti moszkvai útja után lapunknak hatvan auditált hazai exportőrről számolt be, mára ez a szám száz fölé nőtt.-->