Ünnep keserű szájízzel

Ma nyílik a huszadik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ünneplésre azonban nincs túl sok oka a könyviparnak, hiszen a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) adatai szerint a jövedelmezősége 2008 óta harmadával csökkent. „A tavalyi könyvforgalom az 58 milliárd forintot alig haladta meg. Tekintettel arra, hogy a 2011-es 59,5 milliárd forint volt, az elmúlt évi csökkenés mértéke 2,5 százalék. A közel tíz évig tartó könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat összesíthettünk” – közölte az MKKE. Hozzátették: az adatot szolgáltató 188 könyvkiadó cég 2012-es forgalma 53,2 milliárd forint volt, amely a magyarországi könyvpiac 91,8 százalékát jelentette. Az importkönyvek a piac mintegy 6 százalékát teszik ki, ami 3,4 milliárd forintot jelent.

A meghatározó könyvkiadói ágazatok közül csak az ismeretterjesztő könyvek kategóriájában tapasztalható növekedés. A szépirodalmi, illetve fikciós művek forgalma 2012-ben közel hat százalékkal lett kevesebb. „Az ágazatban szereplő kiadók 11,7 milliárd forint bevételről adtak számot. Ez a 20,3 százalékos piaci részesedés így is messze meghaladja az európai átlagot, amely a 15 százalékot sem éri el” – fogalmazott az MKKE. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok összesített ágazatában valamelyest mérséklődött az elmúlt évtizedben tapasztalható zuhanásszerű visszaesés. A közoktatási tankönyvek és nyelvkönyvek választéka pedig a KSH kimutatása szerint több mint 250 címmel csökkent, s ennek következményeként az ágazat forgalma is mérséklődött, 15,9 milliárd forint bevételt könyvelhetett el. „A magyarországi könyvkiadók piaci koncentrációja lényegében alig módosult: a 14 legnagyobb forgalmat bonyolító piacvezető cég birtokolta 2012-ben az összforgalom közel 60 százalékát. A külföldi tulajdonban lévő magyarországi könyvkiadók az elmúlt esztendőben megőrizték piaci pozíciójukat, az összesített könyvforgalmuk 2012-ben 12,5 milliárd forint volt” – közölte az MKKE.

Bár 2008 óta folyamatosan csökken a kiadott könyvek száma Magyarországon, a válság kevésbé ritkította meg a piaci szereplőket, inkább a munkanélküliség drámai növekedésében nyilvánult meg. „A rendszerváltás után sem a kiadók, sem a kereskedők nem rendelkeztek elegendő tőkével. Általánossá vált a körbetartozás. Mára hatalmas pénzösszegekkel tartoznak egymásnak a vállalatok, ideértve a nyomdákat is, amelyek a papírgyárak adósai” – mondta lapunknak Szántó György Tibor. A Maecenas Könyvkiadó alapító tulajdonosa hozzátette: évek óta folyamatosan csökken az összpéldányszám, közben műfajok sorvadnak el, elharapódzott az illegális fénymásolás és a világhálóról való letöltés. Szerinte a könyv fizetőképes kereslete sokkal gyorsabban apad, mint az általános vásárlóerő. „Bár egyre kevesebbet olvasunk, mégis a könyv egyelőre még elpusztíthatatlannak tűnik. A budapesti könyvfesztivál világszerte számon tartott rangos esemény, az ünnepi könyvhét pedig hungarikum. Ez a szakma mindig ezer sebből vérzett, de rendre képes volt válaszolni a kihívásokra” – fogalmazott Szántó György Tibor.

„Továbbra is a színvonalas világirodalom kiadása a fő feladatunk a nagy és a kisebb nyelvterületekről egyaránt. Óriási a verseny, hogy az éppen futó külföldi szerzők bestsellereit melyik hazai kiadó szerzi meg” – mondta az új igazgató. M. Nagy Miklós szerint összességében ma Magyarországon nagyobb az olvasói igény a magyar művekre, ezért szeretnék erősíteni a kiadó magyar vonalát.

„Továbbra is a színvonalas világirodalom kiadása a fő feladatunk a nagy és a kisebb nyelvterületekről egyaránt. Óriási a verseny, hogy az éppen futó külföldi szerzők bestsellereit melyik hazai kiadó szerzi meg” – mondta az új igazgató. M. Nagy Miklós szerint összességében ma Magyarországon nagyobb az olvasói igény a magyar művekre, ezért szeretnék erősíteni a kiadó magyar vonalát.-->