Brüsszel áttörné az üvegplafont a nagy cégek irányításában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Még nincs egy éve, hogy az Európai Bizottság jogszabályt tett le az asztalra, hogy áttörje az „üvegplafont”, amely megakadályozza, hogy a tehetséges nők Európa nagyvállalatainál vezető beosztásba kerüljenek. Az előterjesztett irányelv értelmében 40 százalékra nőne a nők aránya az európai magáncégeknél 2020-ra. Ugyanennek az elérését várja el az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete az állami vállalatoktól is, de példamutatás keretében 2018-ra. A kvóta nem vonatkozna a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató kis- és középvállalatokra és azokra sem, amelyek éves árbevétele nem éri el az 50 millió eurót.
Az Európai Bizottság fellépésének indoka az volt, hogy a vállalatok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető tagok 85 százaléka és az ügyvezető tagok 91,1 százaléka férfi, míg a nők csupán 15, illetve 8,9 százalékos arányban képviseltetik magukat. Bár erről többször volt heves vita, sőt néhány nemzeti és európai szintű önkéntes kezdeményezés is elindult, a helyzet azóta sem változott meg jelentős mértékben: 2003 óta a vezetőtestületekben a nők aránya átlagosan csak évi 0,6 százalékponttal nőtt.
A 2012 novemberében javasolt irányelv mintegy ötezer tőzsdén jegyzett vállalatra vonatkozik az Európai Unió területén, feltéve, hogy megtörtént a közösségi szabályozás nemzeti átvétele. Ám ez sem egyszerű: Berlinben például - egyelőre - a választási csata áldozata lett az uniós irányelv átvétele, miközben egy felmérésből az is kiderült, hogy a német férfiak többsége (56 százaléka) elutasítja a női kvótát, míg a nők többsége (63 százaléka) támogatja annak bevezetését.
