Kiapasztja a pénztárcát a locsolás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kerti öntözés legdrágább eleme maga a víz. Optimális esetben ásott kútból is nyerhetjük, de ha erre nincs mód, mindenütt ajánlható az esővíz befogása és tárolása, legalább a hálózati vízfogyasztás mérséklése érdekében. Mivel a csapvíz túl hideg a direkt öntözéshez, eleve célszerű egy napos helyre telepített tartályt beiktatni, amelyben locsolás előtt a víz kedvezőbb, a levegő hőmérsékletét megközelítő értékre emelkedik.
Magát a locsolást kora reggel, vagy napnyugta után végezzük, ilyenkor alacsonyabb a levegő hőmérséklete; különösen érdemes ezt megfontolni az érzékenyebb növényfajták esetében.
Az igazán hatékony és gazdaságos locsolás érdekében különféle technikai segítséget vehetünk igénybe. A legcélszerűbb – főként nagyobb kert esetében – az öntözés automatizálása, és erre a vezérelt rendszerre ráfűzni a különféle locsoló-öntöző eszközöket. Az efféle beruházás nem olcsó mulatság, viszont hosszabb távon mindenképp megéri.
Mivel a körülményektől függően az eltérő növények más-más vízmennyiséget igényelnek, hozzájuk kell igazítani a vízkijuttatási módokat is. Alapvetően különbözik a kifejezett öntözés és az úgynevezett vízpermetezés egymástól. Öntözéskor azt akarjuk elérni, hogy a talajba juttatott vízzel fedezzük a növény szükségletét és egyúttal lehetővé tegyük a tápanyagfelvételt a talajból. Permetezéskor viszont megnöveljük a növény körüli levegő páratartalmát, ezáltal a növények kevésbé párologtatnak, így kevesebb vizet vesznek fel a talajból. Van, ahol az esőztető öntözés (konyhakert, erősen kiszáradt talaj), máshol a csepegtető (virágágyások, cserjék), megint máshol a permetező (gyep) öntözés a megfelelő. Ezekhez az öntözési típusokhoz beszerezhetők a megfelelő locsoló- és szórófejek, sőt, már olyan eszközök is kaphatók, amelyek megakadályozzák a túllocsolást, és ha például locsolás közben megered az eső, azonnal elzárják a rendszert. Hasonlóan működnek túl nagy szél esetén, vagy ha azt érzékelik, hogy a talajba már elég nedvesség került. Nagyon elterjedté vált az úgynevezett mikro- vagy csepegtető öntözés, melynek révén a víz közvetlenül a gyökérzethez jut, így semmi sem párolog el belőle. Ez a módszer csökkenti a vízelfolyást és megakadályozza azoknak a növényi betegségeknek a kialakulását, amelyeket a túlöntözés okozhat.
A locsolás eszközigénye természetesen függ a kert nagyságától, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy az említett locsolási módok ne lennének egyformán alkalmazhatók kisebb vagy nagyobb kertek esetében. Egy kis kerthez elégséges locsolócső végére is szerelhetünk esőztetőt vagy csöpögtetőt, ami a több száz négyzetmétert ellátó, komplett öntözőrendszer kiépítése esetén magától értetődik. A szórófejekből is többféle létezik, ezeknek állítható a talajszinthez mért magasságuk, a locsolási távolságuk és a locsolás intenzitása is.
Némelyeknek túl drága a kertészkedés, mások inkább a tévé előtt ücsörögnek
A kerttulajdonosok több mint fele mindössze 10 és 50 ezer forint között áldoz kertészkedésre egy évben – többek között ez derült ki a Magrathea kertépítő cég legfrissebb kutatásából.„Különösen kevésnek tűnik ez az összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a kérdőívet kitöltők 40 százaléka 500 négyzetméter feletti földterülettel rendelkezik – tette hozzá Jakab Gábor Valter, a cég vezetője. – Ugyanakkor valószínűleg sokan egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy többet áldozzanak a kertre: a válaszadók 54 százaléka szerint ugyanis a kert fenntartása túlságosan nagy anyagi ráfordítást igényel.”
A válaszadók harmada heti 4-8 órát tölt a kert rendezésével, minden negyedik kerttulajdonos azonban napi szinten foglalatoskodik vele.
Két százalék azt vallotta, hogy nem is törődik a kertjével, és a megkérdezettek ötöde sokkal szívesebben tölti az időt a tévé előtt vagy a Facebookon, mint a kertben.
„Különösen kevésnek tűnik ez az összeg, ha figyelembe vesszük, hogy a kérdőívet kitöltők 40 százaléka 500 négyzetméter feletti földterülettel rendelkezik – tette hozzá Jakab Gábor Valter, a cég vezetője. – Ugyanakkor valószínűleg sokan egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy többet áldozzanak a kertre: a válaszadók 54 százaléka szerint ugyanis a kert fenntartása túlságosan nagy anyagi ráfordítást igényel.”
A válaszadók harmada heti 4-8 órát tölt a kert rendezésével, minden negyedik kerttulajdonos azonban napi szinten foglalatoskodik vele.
Két százalék azt vallotta, hogy nem is törődik a kertjével, és a megkérdezettek ötöde sokkal szívesebben tölti az időt a tévé előtt vagy a Facebookon, mint a kertben.-->
