Háromszáz panaszügy

Összesen 276 panaszügyet vizsgált ki tavaly az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal (OTH), ami 40 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest – mondták lapunk érdeklődésére. A tisztiorvosi szolgálat az egészségügyi szolgáltatókkal, illetve az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos panaszok ügyében jár el, a háziorvosi, védőnői szolgálatok esetében a járási/kerületi kormányhivatalok népegészségügyi intézete.

A kórházi ellátással összefüggő beadványok leginkább arra irányulnak, hogy a beteget nem látták el szakszerűen (műhiba gyanúját vethetik fel). A panaszok többségét maguk az érintett betegek vagy hozzátartozójuk nyújtja be az ÁNTSZ-hez, az esetek negyedében a betegjogi képviselők fordulnak a hivatalhoz, míg a pszichiátriai kezelésekkel kapcsolatos beadványok többsége az „Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány”-tól érkezik.

A kórházakkal szembeni legenyhébb hatósági fellépés a figyelmeztetés, amelyre legtöbbször a dokumentációs hiányosságok miatt van szükség. Nagyobb súlyú probléma esetén a szolgáltatót határozattal kötelezik a szabályok, protokollok betartására, míg az olyan súlyú szakmai hibák esetében, amelyek megalapozzák a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés törvényi tényállását, feljelentést tesznek az illetékes rendőrkapitányságon.

Ez utóbbira tavaly két esetben volt szükség, míg az OTH 2012-ben összesen 34 figyelmeztető végzést, ismételt jogsértés vagy súlyosabb mulasztás esetén pedig 33 kötelező határozatot adott ki.

A mulasztások, szabályszegések esetében pénzbírságot is kiszabhat az OTH, ám ezzel csak kevés esetben él a hatóság, és – legalábbis az elmúlt időszak adatai ezt mutatják - akkor is jellemzően a minimális, 30, illetve 50 ezer forintos tételt rója ki. (A bírság felső határa egymillió forint.) Az öt alkalommal kiszabott pénzbírság összege mindössze 230 ezer forint volt.

A megbírságolt intézmények között volt olyan, amelynek intenzív osztályán a beteget kikötözték, aminek következtében a kézfeje részben lebénult. Az ÁNTSZ itt – 30 ezer forintos bírság mellett - arra kötelezte a kórházat, hogy alakítsa ki a betegek mozgását korlátozó intézkedés jogszerű megtételéhez szükséges eljárásrendet. Több esetben is bírságolt a hatóság azért, mert a beteget nem vizsgálták ki megfelelően, így nem kaphatta meg időben a számára szükséges kezelést. Olyan is előfordult, hogy emiatt az egyik orvost szakmai továbbképzéseken való részvételre kötelezte az OTH.

Bár a közfinanszírozott és a magán-egészségügyi intézmények is a tisztiorvosi hivatalhoz tartoznak, a hatóságnak a kétféle ellátást azonos szempontok alapján kell vizsgálnia, így nem is különíti el egyik vagy a másik típusban tartozó panaszokat. Az OTH honlapja alapján az utóbbi fél évben kizárólag közintézményt bírságolt meg a hivatal.

A betegszállítókkal szembeni panaszok többsége a késlekedésre vonatkozik. Amióta tavaly május 1-től az Országos Mentőszolgálat vette át a betegirányítást, több esetben maga a Betegirányító Csoport tett bejelentést valamely szolgáltató ellen.

Egy sokat kifogásolt terület: a pszichiátria

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007-es megszűntetésével és a pszichiátriai betegek kezelését szolgáló ágyak számának csökkentésével sem költséghatékonyabb, sem magasabb színvonalú vagy könnyebben hozzáférhető nem lett a pszichiátriai ellátás. Ezt nem csupán a szakma, az érintett betegek, de az Állami Számvevőszék is megállapította. Az utóbbi két évben többször szó volt az OPNI újraindításáról, míg végül június elején aláírták az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) alapító okiratát. Az eseményen Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter bejelentette: az intézet 130 millió forint kormányzati támogatást kap, és döntés született hárommilliárd forint odaítéléséről mentálhigiénés egészségügyi fejlesztésekre. Az OPAI-ban nem lesz a jelenleginél több pszichiátriai ágy, a fejlesztés a speciális ambulanciákra és a pszichiátriai sürgősségi betegfogadó részlegekre irányul.