Jobb volt az üdülési csekk a SZÉP-kártyánál?

Bár a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány ügye is a luxemburgi Európai Bíróság elé került, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) még mindig abban bízik, hogy a Magyarországon még csak két éve működő Erzsébet-program Európa számára is követendő és példaértékű lehet. „Bízunk abban, hogy az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, miszerint a szociális feladatok ellátása, annak pénzügyi alapjainak megteremtése tagállami és nem uniós hatáskör” – tudatta az MNÜA. Brüsszel szerint viszont az étkezési jegyek, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét.

A SZÉP-kártya esetében sincs nyoma visszavonulásnak, sőt, július elsejétől – a szálláshely-szolgáltatás kifizetéséhez hasonlóan – a gyógyfürdő- és strandbelépőért is lehet mindhárom alszámláról fizetni. „Tudomásul vettük a döntést, remélhetőleg ez nem fogja csökkenti a szállodák bevételét” – mondta lapunknak Kovács István. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára hozzátette: 2012 január-április hónapokban az üdülési csekk és SZÉP-kártya együttes forgalma 494,7 millió forint volt, aminél a 2013 január-áprilisi 578,3 millió forint SZÉP-kártya forgalom 16,9 százalékkal magasabb. Volumenben a Balatoni régióban (205,9 millió forint), az Északi régióban (124 millió forint), és a Nyugati régióban (94,4 millió forint) használták fel a cafeteriát a megkérdezett 47 szállodában. Fénykorában ugyanakkor az üdülési csekk sokkal népszerűbb volt a SZÉP-kártyánál: még 2009-ben 25,4 milliárd forint bevétele származott a csekkből a szállásoknak, 2010-ben pedig 28,9 milliárd forint.

A szabadidő zsebre valóban ráfért a vérfrissítés, ugyanis a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az elmúlt másfél-két évben mindössze 8,2 milliárd forintot költöttek erről az alszámláról az összesen felhasznált 66,7 milliárd forintból. Ráadásul ebből az összegből is legalább 2 milliárd forint a zsebek közötti átjárhatóság miatt igazából a szállodákban csapódott le. „Felkészültünk a változásra, a kártyabirtokosaink a rendeletmódosításnak köszönhetően még könnyebben tudják majd felhasználni a béren kívüli juttatásokat” – mondta Róth Lajos, az OTP Pénztárszolgáltató vezérigazgatója. Szintén fontos változás, hogy a rendelet hatályba lépésével a szálláshelyen igénybe vehető minden szolgáltatás díja kiegyenlíthető a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájáról, ha szállásszolgáltatás is kapcsolódott hozzá. Így például már masszázsért, kozmetikai kezelésért, valamint a félpanziós ellátásért is lehet fizetni, a szállásdíjjal együtt. Az OTP 2011 nyara óta uralja a piacot: a plasztikról a munkavállalók által elköltött 66 milliárd forintról 50 milliárd az általuk kibocsátott kártyával történt. A nagyobb adóteherrel tevékenykedő külföldi cégek piaci részesedése pedig minimálisra töpörödött.
A luxemburgi döntés a belföldi turizmust befolyásolhatja, de már most probléma, hogy áprilisban csökkent a külföldi vendégek száma. Ez amiatt is történhetett, hogy egy évvel ezelőtt a Malév csődje után a fapados légitársaságok nagyon olcsó jegyekkel léptek be a piacra, ami főleg Budapest turizmusának tett jót. Mára azonban már konszolidálódott a piac.

Budapest megtelt májusban

A Magyar Hotel Monitor adatai szerint májusban a szállodák foglaltsági adatai végre emelkedésnek indultak. Nagy hullámzást mutatva régen látott kedvező adatokat ért el a kihasználtság (a négycsillagos budapesti szállodák esetében akár 80 százalékot), ami az elemzés szerint különösen a vidéki háromcsillagos szállodák számára jó hír, hiszen ezek a szálláshelyek jelentős csökkenést könyveltek el az év első négy hónapjában. Az átlagárak ugyanebben az időszakban Budapesten a háromcsillagos szállodákban forintban közel 2 százalékkal mérséklődtek, míg a hasonló kategóriájú vidéki hotelekben nem változott.