A magyarok végre megtették azt, amiért Nagy Márton szinte könyörgött korábban – brutális esést mért az MNB, régóta vártunk erre

Az MNB felmérése szerint az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja 4,8 százalékra csökkent a 2026 első negyedévi 7,2 százalékról, míg a két évre előretekintő várakozások 6,9 százalékról 4,7 százalékra mérséklődtek. Az elmúlt egy évben érzékelt infláció szintje szintén csökkent: a korábbi 9,9 százalékról 8,7 százalékra. A forint erősödését a lakosság árfolyamvárakozásai is lekövették. Az egy évre előretekintő medián várakozás már 349 forintos euróárfolyamot jelez, szemben az előző negyedévi 382 forinttal. Mindez fontos fejlemény azon előzmények tükrében, hogy a lakosság inflációérzékelése az elmúlt években rendre magasabb volt a tényleges inflációnál, ami azért számít a fogyasztásban, mert az inflációs várakozások és az inflációs érzékelés kimutathatóan hatással van a lakosság költéseire.

A felmérés eredményei harmonizálnak azzal, amit a jegybank az inflációról állít

A kedvezőbb lakossági várakozások a tendenciákat tekintve illeszkednek az MNB júniusi Inflációs jelentésében felvázolt képhez – a jelentés bemutatásáról szóló beszámolónkat ide kattintva nyithatja meg. A jegybank a legutóbbi jelentésében a tavaszi prognózisához képest jelentősen lefelé módosította inflációs előrejelzését az év hátralévő részére, és arra számít, hogy az árstabilitás a korábban vártnál gyorsabban áll helyre. Emellett a gazdasági növekedési kilátásokat is javította: az idei GDP-bővülési előrejelzését 2 százalékra emelte.

Az MNB megtakarítási jelentése szerint a háztartások saját pénzügyi helyzetüket is optimistábban látják a második negyedévben mért inflációs várakozások mérséklődésén túlmenően, mely mutatók általában némi időbeni csúszással követik le az infláció mérséklődését. A saját anyagi helyzet kapcsán a korábbiakhoz képest kedvezőbb eredményeket lát az MNB.

• A munkaképes korú háztartások körében 2022 eleje óta először fordult elő, hogy a javulást várók aránya (30 százalék) meghaladta a romlást várókét (19 százalék).
• A nyugdíjas főkeresővel rendelkező háztartások esetében is látványos fordulat következett be. Míg az előző negyedévben mindössze 10 százalék számított javulásra és 44 százalék romlásra, addig most már 26 százalék vár kedvezőbb, 28 százalék pedig kedvezőtlenebb anyagi helyzetet.

A megtakarítási hajlandóság továbbra is magas.

Emellett a hitelfelvételi kedv is élénkült: a hitelt felvenni szándékozók aránya 4,6 százalékról 6,2 százalékra emelkedett, elsősorban a fogyasztási hitelek iránti nagyobb érdeklődésnek köszönhetően.

A felmérés alapján a lakosság inflációval kapcsolatos várakozásai egyre inkább közelítenek a jegybank saját előrejelzéseihez. Ez monetáris politikai szempontból is fontos fejlemény, hiszen a horgonyzott inflációs várakozások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció tartósan az MNB célja közelében stabilizálódjon.