Az alapítók szándékai szerint exportképes vagy importhelyettesítő, nagy hozzáadott értéket képviselő terméket előállító, és növekedési potenciállal rendelkező cégeket képviselő szervezet elnöke, Essősy Zsombor lapunknak elmondta: az eddig 11 megyében megtartott – és ősszel folytatódó – konzultációsorozaton összességben több mint 200 regionális vagy megyei szinten meghatározó vállalkozás képviseltette magát.
Rajtuk kívül az eseményeken megjelentek a helyi és a központi kormányzat képviselői is, így a polgármesterek, a megyei vezetők és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesei is.
A következő hétéves ciklusban elérhető uniós források felhasználásáról szóló egyeztetést különösen fontossá teszi, hogy a 2014-2020 között Magyarország által lehívható 7000 ezer milliárd forintos forrásból a kormányzat tervei szerint 60 százalékot fordítanak majd a vállalkozások fejlesztésére.
A fórumsorozat az uniós támogatások hasznosulásával kapcsolatos tapasztalatok összegzése mellett arra is módot adott, hogy a Magyarok a Piacon Klub véleményezze a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott, 2014 és 2020 közötti időszakra szóló kkv-stratégiát, amit a múlt héten a Klub fóruma előtt a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Lenner Áron Márk ismertetett részletesen.
„A konzultációs sorozaton megjelenített vállalkozói vélemények egyöntetűen azt az igényt fogalmazták meg, hogy a hazai üzleti környezetet jelentősen javítani kell” – mondta Essősy Zsombor. Kiemelte: a mindenkori politikának partnerként kell kezelnie a vállalkozásokat, el kell ismernie fontos szerepüket, mivel ha a vállalkozásoknak jól megy, az jó az országnak is, hiszen az általuk befizetett adóból lehet majd például a pedagógusok és az orvosok bérét emelni, vagy új utakat építeni.
A találkozókon olyan gyakorlati kérdések is szóba kerültek, mint az MNB növekedési hitelprogramja (NHP). Ezzel kapcsolatban az az igény merült fel a cégek részéről, hogy az államnak növelnie kellene a bankoknak nyújtott garancia mértékét, hogy lazulhasson a kockázatok kerülése miatt alkalmazott szigorú hitelbírálat, és így több vállalkozás juthasson hozzá a kedvezményes kölcsönökhöz. Ellenkező esetben ugyanis jellemzően az amúgy is szilárd lábakon álló vállalkozások jutnak csak hitelhez, míg a kevésbé sikeres cégek a kölcsön hiányában kiszorulhatnak a programból – jegyezte meg.
Magyarok a Piacon Klub
Essősy Zsombort tavaly nyáron választották meg a Magyarok a Piacon Klub elnökének. Lapunknak akkor adott nyilatkozata szerint a 2010-ben létrejött szervezet legfőbb célja, hogy megjelenítse az úgynevezett magyar vállalkozói középréteg érdekeit. Ebbe értelmezése szerint egyaránt beletartoznak a legalább 10 főt foglalkoztató hazai kis cégek és a 250-nél több alkalmazottnak munkát magyar vállalkozások is, hiszen utóbbiak, noha a létszámuk alapján már nagyvállalatnak számítanak, mégsem vehetők egy kalap alá a hazánkban megtelepedett multinacionális cégekkel. „Azt a magyar tulajdonú vállalkozói középréteget kívánjuk képviselni, amely a multinacionális cégek és a sokszor kényszervállalkozásként működő, többségében 1-3 fős mikrovállalkozások szintje között található” – mondta egy éve a Világgazdaságnak Essősy Zsombor.
A kkv-stratégia véleményezésében a hitelprogram mellett a Magyarok a Piacon Klub a kkv-k finanszírozásának egyéb kérdéseire is kitért. A szervezet kifogásolta azt, hogy a kkv-k finanszírozása kapcsán főként csak a hitelezést említi meg a stratégia, és nem tér ki részletesen a nemzetközi támogatási formák, az állami támogatások és a tőkebevonás kérdéseire. Utóbbi terén például a Jeremie-III program megjelenésével óriásiak a lehetőségek.
Emellett a Klub arra is felhívta a figyelmet, hogy a kkv-stratégia finanszírozási részében alaposabban kellene megvizsgálni a visszatérítendő források, illetve a vissza nem térítendő források szerepét. Essősy Zsombor megjegyezte: a 2014-2020 közötti időszakban Brüsszel szándékának megfelelően az eddigihez képest kétszeresére, háromszorosára nőhet a visszatérítendő források nagysága, bár a hazánk számára folyósítandó EU-források nagyobb része továbbra is vissza nem térítendő forrás lesz.
-->
