Ez történt valójában Berlinben? Titkos alkut köthetett Magyarország a német kancellárral: Magyar Péter tálcán nyújthatta át Merznek a V4-eket – Lengyelország fellázadhat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyar Péter visegrádi tervei új vitát indítottak el Lengyelországban, miután a magyar miniszterelnök nemcsak a V4 újjáélesztéséről beszélt, hanem arról is, hogy a közép-európai együttműködésbe hosszabb távon Németországot is bevonná. A felvetés azért váltott ki erős reakciókat Varsóban, mert a Visegrádi Együttműködés eredetileg részben éppen arra szolgált, hogy a régió országai közösen képviseljék érdekeiket a nagy nyugat-európai államokkal szemben. Lengyel elemzők egy része attól tart, hogy egy német-magyar tengely megerősödése átírhatja az erőviszonyokat a térségben.
Magyar Péter az elmúlt hetekben több alkalommal is a visegrádi együttműködés kiszélesítéséről beszélt. A korábbi osztrák nyitás ötletén túl Horvátország, Szlovénia és Románia bevonását is felvetette, miközben Berlinben arról beszélt, hogy Németországnak is helye lehetne az együttműködés körül kialakuló új regionális keretben.
A lengyel sajtóban megjelent elemzések szerint ez alapvetően új irányt jelentene. Több kommentár arra emlékeztetett, hogy a közép-európai regionális kezdeményezések – legyen szó a V4-ről vagy más együttműködésekről – hagyományosan a német gazdasági és politikai dominancia ellensúlyozásának igényéből is táplálkoztak. Emiatt sok lengyel megfigyelő gyanakvással fogadja azt az elképzelést, hogy Berlin a jövőben közvetlen szerepet kapjon a visegrádi térség stratégiai együttműködésében.
Megkerülhetetlen a magyar-német gazdasági kapcsolat
A magyar kormányfő elképzelése mögött nagyon erős gazdasági érvek állnak. Németország messze Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere: a magyar export mintegy negyede a német piacra irányul, miközben a német autóipar és beszállítói hálózat évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaságban.
Az Audi, a Mercedes és a BMW beruházásai mellett a német tőke jelenléte a gépiparban, az elektronikában és a szolgáltatásokban is kiemelkedő. A lengyel elemzés szerint
a magyar-német gazdasági kapcsolat olyan mély, hogy politikai változásoktól függetlenül meghatározza Magyarország mozgásterét.
Ez a kérdés különösen érzékeny lehet Lengyelország számára. Varsó az elmúlt években egyre inkább az északi és balti térség felé fordult, miközben saját gazdasági és katonai súlyára építve regionális vezető szerepre törekszik.
Egy olyan együttműködés, amelyben Németország, Magyarország, Ausztria, Románia és a nyugat-balkáni térség országai is nagyobb szerepet kapnának, részben áthelyezhetné Közép-Európa politikai súlypontját délebbre.
A nyáron kiderül, lesz-e óriási gazdasági szövetség
A gazdasági dimenzió sem elhanyagolható. Magyar Péter korábban arra hivatkozott, hogy Németország és a visegrádi országok közötti kereskedelem volumene már most meghaladja a német–francia gazdasági kapcsolatok méretét. Ha a V4 köré szerveződő együttműködés valóban kibővülne, akkor egy olyan gazdasági tömb jöhetne létre, amely az európai ipar, az autógyártás és a logisztikai hálózatok egyik legfontosabb központjává válhatna.
A végső választ arra, hogy a visegrádi országok hogyan fogadják Magyar Péter elképzeléseit, várhatóan a június 23-ra tervezett budapesti V4-csúcstalálkozó adhatja meg.
Ott derülhet ki, hogy Lengyelország partnerként tekint-e az új regionális koncepcióra, vagy attól tart, hogy a német befolyás növekedésével a visegrádi együttműködés eredeti szerepe is alapvetően megváltozna.
