Változatlanul nem ismerjük fel a stroke tüneteit

VESZÉLY Félóránként hal meg valaki stroke-ban Magyarországon, részben azért, mert nem vagy csak későn ismerik fel a bajt. Sokan azt hiszik, csak múló rosszullétről van szó, ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a stroke tüneteivel – figyelmeztet Bereczki Dániel, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Ha a száj félrehúzódik, a beszéd elakad, és ha az egyik oldali végtagok megbénulnak, az szélütésre utal, és ilyenkor azonnal a mentőket kell hívni, mert ilyenkor minden perc számít. A mentő az ország 37 speciális strokecentrumának egyikébe viszi a beteget, ahol azonnal megtörténik a vérrög-oldás.

A vérrögoldó kezelést a roham kezdetétől számított 3-4,5 órán belül el kell kezdeni, különben visszafordíthatatlan a károsodás – mondja Bereczki Dániel. A neurológus elmondta: tavaly a stroke-os esetek mindössze három százalékában végeztek trombolízis-kezelést, ennek oka a késlekedés és a felismerés hiánya. Ez az arány Ausztriában 18 százalék.

Magyarországon évente 45 ezer ember kerül kórházba stroke miatt. A szélütés után egy évvel a betegek egyharmada már nem él, másik egyharmaduknak pedig tartós tünetekkel járó agykárosodása marad (féloldali bénulás, beszédzavar, kettős látás, látótér zavar, kognitív hanyatlás, depresszió). Magyarországon 1980-ban 100 ezer lakosból évente 240-en haltak meg stroke-ban, a szám azóta javul, mára már 130-ra csökkent, de ez még mindig lesújtó adat például a szomszédos Ausztriához képest, ahol harmadannyi az áldozat.

A korai felismerés mellett fontos lenne a megelőzés. A szakember szerint fele ennyien halnának meg szélütésben, ha az emberek egészségesebben élnének. A dohányzás, a túlzott alkohol fogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, az elhízás és a stressz segítik elő leginkább a stroke kialakulását, ahogy bizonyos kockázati betegségek is: a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a cukorbetegség, a kóros vérzsírok, az érelmeszesedés.