Az antarktiszi jégmezők félelmet nem ismerő hősei

zoológia A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) szívós figurák: hónapokat vészelnek át élelem nélkül, hóviharok közepette, hogy megvédjék fiókáikat. Majd a jéghideg hullámok közé vetik magukat, hogy gyilkos bálnák és leopárdfókák között több száz méter mélyre merüljenek zsákmányért.

Ők a fehér messzeség urai: az akár 1,30 méteres magasságot is elérő császárpingvinek a világ egyetlen élőlényeként az Antarktisz örök jegén költenek. A madár sűrű tollazatán keresztül olyan kevés hő távozik, hogy a felszínén nulla fok körüli hőmérséklet mérhető.

A költési időszakban a család minden tagja kiveszi a részét a munkából. A tojást az apa egyedül költi ki az antarktiszi télben, utána viszont az anyával felváltva nevelik és etetik a fiókát – a pingvinpárok ugyanis mindig csak egy utódot nemzenek. A császárpingvinek költőkolóniáihoz több ezer egyed tartozhat. 2012 nyarán kutatók műholdképek alapján 46 kolóniát számoltak össze az Antarktiszon összesen 600  000 egyeddel. Ez az eddig feltételezettnél kétszer nagyobb szám.

A felnőtt császárpingvinek életük nagy részét a nyílt tengeren töltik. Krillre és halakra vadászva 30 kilométeres óránkénti sebességgel is képesek úszni, és akár 500 méter mélyre is lemerülnek. Közben jégtáblákon pihennek meg.

Ahogy az éghajlatváltozás következtében visszahúzódik az Antarktisz jege, a pingvinek is rosszul járnak, ugyanis az általuk fogyasztott krill számára a jég alján élő algák jelentik a fő élelemforrást.