Erősíti az immunrendszert és fogyaszt is

Itt az ősz, fogy a szabadság alatt gyűjtött energiánk, szükségünk van az immunrendszer erősítésére. Ebben segít a kökény, a hegyoldalak, cserjések, napfényes erdők növénye. A rózsafélék családjába tartozó, szinte egész Európában honos cserje akár 4 méter magasra is megnőhet. Sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Népies nevei: ekeakadály, tövisfa, kökönye, boronafa, kökényszilva.

A kökény termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas vadgyümölcs, amely télen is az ágakon marad. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni, amikor az októberi dér már megcsípte, ekkorra már megpuhul, fanyarságából pedig veszít, és enyhén édes íze lesz.

A kökény gyümölcse vitaminok gazdag tárháza. Legjelentősebb magas C-vitamin tartalma. A magja is figyelemre méltó összetételű: 0,5-1,5 százalék illóolajat, 35 százalék olajat, keserűanyagot és cseranyagot tartalmaz. A termésekből készített lekvár, bor, pálinka vagy likőr betegségek után kiváló roborálószer, immunrendszer- és idegerősítő, és zsírcsökkentő. Méregtelenítő és vértisztító hatása miatt bőrkiütések megszüntetésére is szokták alkalmazni. A kökény termését Nyugat-Európában pék- és teasütemények ízesítésére is használják. (Fájából még sétapálcát és golfütőt is készítenek.)

Hashajtó is, hasfogó is. Ötszirmú hófehér virágai még a lombfakadás előtt megjelennek. A kökény virágzásakor általában hűvös, szeles, viharos az időjárás. Az áprilisban szedett kökényvirágból egész évben hatásos gyógytea főzhető. Vízhajtó, vértisztító, enyhe hashajtó hatással bír. Húgyúti betegségek ellen kiválóan használható.

Ugyanakkor étvágytalanságot vált ki, ezért a fogyókúrák méltán hasznos segítője. Ez a mellékhatás igazán csábító.